My life with the Walter Boys

1. Fejezett

Épp a repülőgépen ülők Jackie mellettem , nézek ki az ablakon és azon gondolkodok hogy mi lett volna ha...

-Hé Jane minden oké?-kérdezte Jackie , persze minden a "legnagyobb rendben van tényleg"

-Igen...

-Figyelj tudom nehéz de ketten átvészeljük! Itt vagyunk egymásnak-erőltetett egy mosolyt magára és én is ugyan így tettem

A repülő landolt mi pedig egyenesen a kijárat fele vettük az irányt pontosan nem tudtuk kit kell keresnünk vagy kiket hisz sose találkoztunk velük vagy már nagyon rég nem is emlékszem rájuk legalábbis én Jackie találkozott velük a temetésen..
Lényeg hogy a szüleink végrendeletében az volt írva hogyha netán hát meghalnak akkor anyukánk barátnőjéhez kerülünk ő és a férje lesz a gyámunk ettől kezdve (ennek persze a bácsikánk nem igazán örült..), szóval most keresnünk kéne anyukánk barátnőjét de hát ez nem lesz olyan könnyű

-Jackie ! Jane! Sziasztok-köszönt egy vörös hajú nő nekünk vagy mégis könnyű megtalálni?¿..

-Szia-köszöntűnk egyszerre testvéremmel (jaj igeeen ha eddig nem jöttetek volna rá Jackie és én testvérek vagyunk) . A nő nézett minket majd egy kis hezitálás után megölelt mind a kettőnket

-Úgy örülők hogy itt vagytok-szolalt meg a nő közben szorosan ölelt engem-Jackie te biztos emlékszel Georgera , Jane te még nagyon kicsi voltál amikor utoljára láttalak téged , én Katharine vagyok ő itt a férjem George , sajnos a temetésen nem igazán láttalak ...

-Örvendek -feleltem- Igen kicsit magányra volt szükségem...

-Milyen volt az út?-kérdezte Katharine miközben George elvette a csomagokat

-Jó volt.-feleltük egyszerre Jackievel

Útközben Jackie a telefonját nézte én zenét hallgattam de láttam valami videot nézett és eléggé felzaklatta egyből gondoltam miről szólhatott ..anyuékról..
Megérkeztünk egy farmra a bácsikánk mesélt róluk de engem nem igazán érdekelt annyit tudtam hogy egy farmon laknak ami hát nekem nem a legelőnyösebb .. nem ehhez vagyok szokva én városi lány vagyok minden állattól félek , sártól undorodom szóval igen.. de ahhoz képest hogy hogy képzeltem el nagyon szép hely

-Drágám segítsek kipakolni?-kérdezte Katharine férje felé fordulva

-Nem kell- mondta George és már is a bőröndök fele nyúlt

Kiszáltunk az autóból én körbe fordultam csodálva ezt a helyet gyönyörű volt , nap ragyogott tiszta volt az ég alig volt pár felhő az égen

-Jól vagy?-Kérdezte Katharine Jackietől aki kicsit szomorkásan nézett ki a fejéből

-Igen..-bólogatott majd egy mosolyt erőltetett az arcára

-Menjünk be , bemutatlak a többieknek- mutatott a ház fele . Ekkor megszolalt a telefonja hívták. Míg Katharine telefonált én és Jackie fel mentünk a tornácra ahol egy srác haladt felénk gördeszkával , mozdulni nem tudtam mintha oda lettem volna ragasztva

-Félre!-kiabált ránk a srác kezélve jelezve hogy álljunk félre Jackie mielőtt szolt volna félre lépett de én mozdulni nem tudtam szerencse a srác kikerült így baleset mentesen megúsztam az egészet . Szemünkkel követtük a srác irányát amely majd egy következő srác fele ment aki a kanapén feküdve valamilyen könyvet olvasott , felénk nézett

-Helloo! Danny-mutatott magára

-Jackie

-Jane

Katharine már ott is termet közben telefonált de nyitotta is az ajtót ezzel minket beinvitálva az ajtón . Egy hosszú folyosóra érkeztünk ahol egy kisfiú szaladgált George egyből rá is szolt hogy ne szaladgáljon majd megálltunk egy szoba előtt ami a nappali lehetett ahol két srác videó játékozott