Csillag fénylik fent az égen,
Petike már megint éhes.
Anyukája kiborult,
Süti már a rántott húst.
Apa már rég ideges,
Elmenne, hogy megvegye a tejet.
Szemforgatva elindul,
Aztán megint meglágyul.
Felmarkol egy adag rizst,
Talán ez majd segít.
Hazabaktat feldúlva,
Petike már rég fújtat.
Elkészül a vacsora,
Peti haragja felolvad.
Anya vesz egy nagy levegőt,
Apa addig elvan, mint a befőtt.
Ennyi volt a történet,
Remélem, az emléke sosem vész el.
Édes istenem! 😂
YOU ARE READING
Versverem
PoetryKiváló verseim, amik hosszabb agyalás után születtek. Előre szólok, nem tudok verseket írni, úgyhogy mielőtt belevágnál, vegyél egy nagy levegőt! Megvolt? Akkor mehetünk!
