Szóval mint említettem anyám egy relytéjes alakkal az oldalán odaintett
-gyertek így is késtetek!-húzva be maga után mindenkit azon gondolkodtam hogy ugyan ki lehet a maszkja alatt
Mikor megérkeztünk köszönve mindenkinek leültünk
-nem emlékszel?-szólalt meg fennhangon a relytéjes alak mellém állva
-nem...nem emlékszem-valalszoltam neki nem rá figyelve
-nézz rám!-mondta határozottan
Mikor ránéztem elámultam
-te hogyhogy itt vagy? -néztem rá furán mégis konnyeimet vissza tartva mellé áltam majd kifelé indultam
Mikor elindul utánam barátom csak lapult de bementunk a régi szobámba
-te hogyhogy itt vagy újra?-kerdezoskodtem
-akkor mégis emlékszel-leult az ágyra és kárba tett kézzel mosolygott
-igen de hogyan? Azt hittem amikor itt hagytál hogy meghaltál!-ranezve konnyeimet tartva halkan kiabáltam
-csak nyugodj le...nem haltam meg csak majdnem-helyezkedni kezdett az ágyamon ülve
-de miért nem szóltál?-néztem aggódva
-Mikor lett új barátod? Le is cseréltel?-nézett rám feltűnően
-igen...de miért nem szóltál hogy élsz?-dőltem a falnak
-nagyobb?-nézett ram
-mi?-kérdeztem gyorsan vissza
-nagyobb nálam?-komoly fejjel és hangal mondta
-nem ez a lényeg!-válaszoltam vissza kis haraggal hangomban
-akkor igen?-nezett tovabb
Sétálgatni kezdtem
-ugyan mindegy!
-nem nem az-felált és elém állt-nagyobb vagy nem?
-nem emlékszem.. -halkultam el és éreztem újra azt a nagy biztonságot a közelében
Erre ő kínos és halk nevelésbe kezdett tudni kell hogy magas vagyok de neki csak a nyakam alatti mellkasi részig érhettem körübelül
-akarsz?-emelte fel fejem
-nem szabad...-halkultam el és elnéztem
-nézz rám hisz olyan rég láttam a gyönyörű kék szemeid-egyre közelebb kezdett simulni
Amikor ránéztem kozelebb hajolt
-azt kérdeztem akarsz e nem azt hogy szabad e
-tudom..és...-akadtam meg
-és?-lejjebb gugolt hogy egy szinten legyünk
-szeretnéd vagy nem-kozeledett arcával
-ebből tényleg nem lenne szabad kihoznunk nem ezért jöttünk-akadozva de kimondogattam a szavakat
-én miattad jöttem-mondta halkan
-t..tényleg?-néztem a szemébe
-igen, ha azt hitted hogy meghaltam...tévedtél-jelentette ki
-tudom...tudom
-már alig emlékszel?! Igaz?-fogta meg vállam
-emlékszek...csak alig-akadtam meg
- és szeretnéd hogy emlékeztesselek? Nem tudna semmit rola~
-most?
-igen most vagy amikor akarod~én várok rád és itt vagyok bármikor csak egy telefonhívás
-akkor ha nem lesz otthon...felhivlak-melkasába bújtam
-oké hivj nyugodtan~-ölelt meg-annyira aranyos vagy
-tőled elfogadom ha így hivsz-kezdtem nagy szuszogásba melkasába
Simogatni kezdte fejem mire kopogtattak
-ki az?- altam arrébb tőle
Erre benyitott apám
-gyertek -megindult intve maga után
Mentünk utánna és lent várt a ....
