Még valamikor ősszel a görög mitológiát vettük, és kellett írni egy ezzel kapcsolatos történetet. Hadd mutassam meg az én munkám;
Kalandom
Éppen irodalmon ültem, és próbáltam a dolgozatba megfejteni az ötös kérdést, amikor az irodalomtanárunk űgy döntött, hogy kimegy kávét melegíteni. Nyilván tudtw, hogy ki fog következni.
Amint kilépett az ajtón mindenki szedte ki a füzeteket a padból, és nem fogom a szentet játszani, én is megtettem, de esküszöm csak le akartam magam ellenőrizni.
Valami hirtelen felindulásból felálltam, és elhagytam a termet, és elindultam a mosdók felé. Fogalmam sincs mi ütött belém, de éreztem, hogy valami nem oké.
Beérve a vécékhez észrevettem, hogy az öltöző ajtaja nyitva volt, és egy kábé százhatvan centi magas, sötétbarn hajú lány áll ott, karjaiban kettő hattyújelmezt szorongatott.
-Elfelejtetted, hogy ma van? - kérdezte unott hangon.
-Hát... Is-is. Éreztem, hogy van valami, cska azt nem, hogy pontosan mi. De muszáj? Épp irodalom dogát írunk.
-Most egy dolgozat a fontosabb vagy az, hogy Zeusz ne etye-petyézzen meg egy hattyút?
-Jó igaz... De ki hívja még így a szeretkezést?
***
Szóval a helyzet a következő volt; én és Zorka (mert amúgy így hívták hattyújrlnezekben Balatonbogláron vegyültünk a többi vízi galamb közt, ugyanis azt az információt kaptuk Apollóntól, hogy azt jósolta, hogy Zeusz itr akqr majd egy példánnyal közösülni és mi vagyunk az egyetlenek, akik megtudják őt állítani.
A főisten hamarosan meg is jelent. Elkezdett sétálni az állatok között, mi meg imádkoztunk, hogy ne tűnjön fel neki, hogy mi gyanúsan nagyobbak voltunk a többi tagnál.
Pár perc múlva kiválasztota a "szerencsés" hattyút, felemelte, és kicsit arrébb rakta a többiektől, majd elkezdte levenni a tógáját. Na ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztük Zorkával, hogy ideje lenne cselekedni.
-Elég! - szóltunk egyszerre.
-Mi a fene? Ti kik vagytok? És miért van rajtatok hattyújelmez?
-Neked is szia. - mosolygott a barátnőm olyan "megöllek" fejjel. - Azért vagyunk itt, hogy megállítsunk téged.
Miközben Zorka és Zeusz veszekedtek véletlenül kicsit lenéztem, és megpillantottam az istenség kisbicskáját. Akkorár rókáztam, hogy Zeusz inkább hagyta az egészet, és elment. Ma is bebizonyítottam, hogy mekkor ahős vagyok. Kár, hogy a doki nem hitte el.
A történet teljesen igaz!
Tanárom válasza: Kreatív! 5
YOU ARE READING
✨Random szarjaim✨
HumorAz első részek rohadt cringék, de nézzétek el, hogy 2021-ben írtam őket. Amúgy nem tudok sokat hozzáfűzni, jó szórakozást! <3 (vagy szenvedést)
