~ Na első részben nyilván ki nem hagynám a Suegiku shippet ✋🏻😌 ~
> Tecchou szemszög <
Na a mai estém igazán érdekes volt mit ne mondjak.. Szobám ajta felöl csak kopogást hallottam mikor már kezdem volna álomba szenderülni...majd fel keltem és össze szedtem magam kicsit, szóltam is hogy be jöhet az illető.
Jouno volt az.
Nem lepődtem meg mivel már lassan a 2. hónapja hogy vele kell egy fedél alatt lakom.
Szakadt az eső.
De jó hangosan. Ami nekem előnyös volt mert jó magam szerettem az eső hangjára be aludni, ahogy most is terveztem. De meg hijúsult tervem mert mikor Jouno "kissé" remegve és fülét egyik kezével fogta hogy a hangos ég dörögése miatt ne zsongjon az egész feje annyira. Amikor az arcára rá néztem, tökéletesen látszódott hogy nagyon fájhatnak a fülei, plusz a félelem is jól látható volt rajta (mert tippre Jouno félhet a kinti hangoktol.) Mert igaz vaksága ellenére a fülei tökéletesen működtek (mert ugye így tud egyáltalán élni hogy a fülei segítségével tájékozódik.) Abszolút nincs szüksége borta vagy, vak vezető kutyára se toló székre. Mivel szinte neki van tán a földön leg fejlettebb halló érzek szerve. Már, már olyan mintha nem is lenne vak. Olyan jól érzékeli a körülötte lévő dolgokat. Na de vissza térve az estére.
- Jouno..? - ültem fel fekvő helyzet emből. - Mit szeretnél? - néztem rá jó fáradtan.
- H-hát-.. Tecchou... M-meg engednéd eme kivételes napon h-hogy.... Esetleg, veled aludjak?. - mondta fáradt de egyben sírásra görbülő hangal a piros-fehér hajú. Erre sikerült jól meg lépődnöm de kapcsolatam is majd egy kis pírral az arcomon bólintottam. Nagyon magyarázkodnia nem kellet miért kérdi ezt. Úgyhogy meg engedtem. Mivel ő az alacsonyabb háttal nekem volt.
Így talán akaratlanul, talán akarattal meg tudtam simítani estleg a hátát vagy a fejét ha egy hangos dörrenés vagy egy villámra össze rezzent.
> Jouno szemszög <
Na a sajna a helyzet abszolút nem lett jobb mert a fülemet még mindig a kinti zajok basztatták..
Az egyedüli ok hogy át jöttem Tecchouhoz az volt hogy az ő ilyenkor nyugott szív vérese ütemére majd el tudok aludni. De nem tudtam. Túl hangos volt a vihar.. Próbáltam tudomásom kívül venni hogy dörög az ég meg jó hangosan és látványosan villámlik. Az ilyenekre az elején mindig össze rezzentem amire Tecchou meg simogatta a fejem vagy a hátam. Még őszintén soha se láttam a sötét barna hajút ilyen gondoskodónak amilyen ma este volt velem. De.. Nem bántam... ( : Nagyon szeretem ezt az oldalát. <3 De ezután hirtelen elkezdtem újra figyelni Tecchou szív verését, nem tudom miért lett hirtelen ilyen gyors és kissé össze szedtetlen.
- Minden oké.? - kérdeztem. De erre választ nem kaptam. Csak egy olyan dolgot amire soha se számítottam volna.
Hátulról át ölelt..
Ettől a cselekvés után hirtelen ki hagyott bennem az ütő. De kapcsoltam és el is pirultam.. Szóhoz sem jutottam. Csak meg lepődve próbáltam szabályozni a szívem ütemét. Aztán olyan 1-2 perc után sikerült is. Gondolom a hülye is észre vette hogy Tecchou szeret engem, de én voltam olyan fogykos hogy ne vegyem észre felőle táplált érzelmeket irántam.. De mentségemre még életemben soha senkim nem volt. Csak még olyan 9-10 évesen egy évfolyam társámba voltam szerelmes (kb 2 hétig 💀👌🏻) aki úgy gyűlölt mint a szart. De ezt én nyilván akkoriba se észre sem vettem.
De fel eszméltem..
Mostmár egy 28 éves felnőtt ember vagyok ( Adél : Igen. 28! 28 KIBASZOTT ÉVES JOUNO!! Amúgy nyugi én se hittem el először mikor a Bsd Wikipédiába meg kerestem a Vadász Kutyáról az infókat.
De amúgy azt is hozzá fűzném hogy Tecchou is 28 💀 194 nap van Jouno és Tecchou közt (': ✋🏻wtffff
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ha jól számoltam olyan 7 hónap (' :💀 ) ( ja amúgy azt még meg jegyezném hogy egyik régi ismerősömnek és Jouno szülinapja közt van 2 kurva nap ¬ >¬ 🖕🏻)
És végre értem a tényeket... Tecchou engem... Jouno Saigikut..... Szeret.. Amit ahogy fel fedeztem, én észre se vettem hogy én is.. ( Író : Mármint hogy Tecchout!!😂) De, hogy hogyan..? Fogalmam sincs hogy.. De ez most nem számít. (:
