Katherine Stone

6 1 0
                                    

Otthon. A hely ahol minden elkezdődött. Most mondhatnám, hogy napsütéses nap történt de akkor hazudnák. Anyám egy szép, életvidám nő volt. Igen, csak volt. Miután hozza ment az apámhoz, ez elmúlt. Apám mocskosul gazdag, és mocskosul szerencsés pasas. Fiatalon hazásodtak össze, igaz szerelemből, de miután apám örökölte a családi vagyont, a szerelem elmúlt. Minden a pénzről kezdett el szólni. Soha nem értettem, hogy miért olyan fontos nekik a pénz, hogy a saját lányukat is elhanyagoljak. A nagyszüleim a anyám feléről, elmondták, hogy a szülein nem voltak ilyenek. Sokat jártak randizni, és szinte érezni lehetett a közöttük, már elmúlt, szerelmet. Talán ezért is már a szüleim nem járnak a nagyszüleimhez, mert a szerelmet pénzel töltötték fel. Vajon miért?

Talán 9 éves lehettem, pont a szülinapom napján történt ez a dolog. A szüleim előttem veszekedtek a pénzről. Anyám butikba szeretett volna menni, apam viszont csak ebedelni mert ő nem szereti a butikokat. Ez volt a legroszabb szülinapom amit együtt töltöttünk. És ez is volt az utolso. Mintha nem is rólam szólt volna a nap. Azóta nem töltöttünk együtt időt egy közös vacsora idejéig, nem hogy a szülinapom napját. A családomon kívül senki sem tudja hogy mikor van a szülinapom, mert megutáltam. Általános iskolában is mindig valaki unnepelte, és sokszor hallottam ahogy a szülők tervezik a gyerekekkel a szülinapot. Minden partira meg voltam hívva, de az egyikre sem mentem el. Hogy miért? Azért mert annyira szomorú és irigy voltam rájuk. Nekik volt szerető családjuk, nekem pedig nem, ők kaptak szívből jövő  ajándékot, míg én csak egy komor nevelő nőt és pénzt valami puccos vacsorára a nevelővel. Fájt, és még most is fáj látni ahogy mások aszt hiszik hogy olyan boldog vagyok, mert gazdagok a szüleim. Pedig a valóság messze állt a valóságtól.

Most 18 lassan 19 évesen, mar beletörődtem hogy a szülinapom ugyan olyan nap mint a többi. Már nem fáj ha a szüleim veszekszenek a pénzen, csak csendesen bevonulok a szobámba, es csendben ülök. Persze sokszor nem vagyok otthon, a legjobb barátnőmnél vagyok. Emma Ross, a legjobb barátnőm, és az egyetlen aki nem volt előítéletes a vagyonommal kapcsolatban, az egyetlen aki nem akar kihasználni. Sokszor mellém áll ha baj van, és ezért is szeretem. Igazából olyan mint egy őrangyal, annyi különbséggel hogy Emma akkor is megjelenik amikor nem szeretném. A középiskola kezdetétől ismerjük egymást közelebbről. Régen is már találkoztunk de nagyon ellenszenvesnek hittünk egymást. Hát igen, a régi puccos kötelező estélyek.. A mai napig kötelező lenne mennem rá... De csak kellene, miután az egyik estélyen leöntöttem az egyik férfit borral, mert nem megfelelő mondatokat mondott nekem. 16 voltam, megijedtem és az első dolog ami a kezemben volt, történetesen egy pohár bor, az öltönyön végezte. Mindenki nagyon ideges volt. De még az apám! A mai napig felhozza hogyha valami rossz dolgot teszek.
-Ha tudnál viselkedni akkor előkelőbb emberekkel találkozhatnál!- persze ez után át is irányul a szidás rólam, az anyámra.
-Ez is minden a te hibád! Meg kellett volna nevelned! Haszontalan vagy!- ez után anyám kamu sírással elkezd össze pakolni hogy elhagy minket, de az egész csak arról szól, hogy az apám több pénzt adjon neki. Ugyanis, az apám nagyon szereti fenntartani a boldog család látszatát.

Az iskola. Na az a legjobb hely a világon! Mondanám, ha hazudni szeretnék. De nem szeretnék. Már lassan 3 éve California privát iskolájában töltöm a mindennapjaimat. Ebbe az iskolába csak a gazdag emberek gyerekei járnak, annyira "előkelő" és "jobb" mint az átlag iskola. Igazából az ember aszt hinné hogy a privát iskola a fegyelemről és a tanulásról szól. Ez hazugság. Igen, vannak páran akik tanulnak is. De a többség csak bejár, mert bármit megtehet. A tanárok nem szólnak, mert bőkezűen vannak fizetve, így avval az érvel, hogy míg nem öltunk meg senkit addig aszt teszünk amit akarunk, szabad kezet adnak. A társaság, hát... Az egész suli arról szól hogy a lányok próbálnak a gazdagabb fiúkra mászni. Persze sokan csak egyszeri alkalommal vannak használva, és boldogok tőle. De van egy csoport, a CL (California legjobbjai). Hát az... 5 fiú és 3 lány. Ők nagyon idegesítőek. A folyamatos kalandokkal, és a folyamatos balhékkal lettek híresek. Mindenki őket akarja, nem értem miért, oké nem néznek ki rosszul, de szerintem a külső nem minden. Vagyunk ebben az iskolában 500-an, de senki nem mer szólni nekük. Nem egyszer majdnem felgyújtották az iskolát, mert egy cigit eldobtak a száraz fűben.

Az én hírem a suliban.... Huh hát az nem a legjobb a folyamatos pletykák miatt. Összesen 3 becenevem van, persze amiről tudok. Zöld tanga, WC-s csaj, Virsli evő.
Zöld tanga onnan ered, hogy bepróbálkozott nálam egy srác, de én kedvesen nemet mondtam az ajánlatára.
-Szia Kate! Csak megszerettem volna kérdezni hogy lenne ma este kedved nálam tanulni?- és igazából hülye nem vagyok, szóval a válaszolás helyett először csak megráztam a fejem.
-De miért? Eskü csak tanulnánk!- Erik, mindenkit akit eddig sikerült meghúznia, tanulással kapcsolatban hívta magához.
Ezért is mondtam neki nemet.
-Neharagudj Erik, de ma nekem nem jó..- persze nem is ő lett volna ha elfogadja a válaszom. Közel 2 hétig minden nap megkeresett hogy van e  kedvem nála tanulni. Minden alkalommal elutasítottam, míg egyszer hozzánk a házamba nem jött. Pont anyám volt itthon, így beengedte a házba. Anyám mindig is szabadszájú volt, és nem voltak gátlásai. Így elkezdtek beszélgetni míg én fent zuhanyoztam. Nem tudom hogy mikor, és milyen témával kapcsolatban, de anyám valamilyen ok folytán, elkotyogta hogy van egy zöld tangám. Leszeretném szögezni, hogy soha nem volt rajtam az a tanga, és igazából nem is volt az enyém, hanem Emma hagyta nálam utoljára amikor nálunk aludt. De Erik eszt az információt kihasználta, és mindenkinek aszt mondta hogy úgy mentem hozzá "tanulni" hogy egy zöld tanga volt rajtam. Persze eszt először senki nem hitte el neki. De képes volt venni egy zöld tangát, és az egész iskola előtt "bebizonyította" hogy amit állít az igaz.
Persze így már mindenki hitt neki, így elkezdtek evvel a névvel cikizni. Emma nem győzött bocsánatot kérni amiatt mert zuhanyzás után ott hagyta. A WC-s lány... Az egyik szünetben felelőtlenül a férfi WC-be rohantam be arcot mosni, és elintézni a dolgom. Majd 10 perc után egyszerre jöttünk ki az ajtón egy sráccal, és le lettünk fotózva. Azóta kering a pletyka hogy ott bent történt valami. Ami persze nem igaz.
És az utolsó... Nálunk a foci csapat menedzsere elballagott, és engem kért fel a helyére így én lettem a menedzser. Persze sokszor nekem kellett lelkesítő beszédet mondanom a srácoknak hogy legyen élet bennük a meccshez.
-Na srácok! Itt az ideje megmutatni mire vagytok képesek! Focizzatok a jó érzésért és a iskolaért!- persze ez nem tette meg a hatását. Így muszáj voltam taktikát választani. -Rendben, focizzatok azért hogy a lányok rátok figyeljenek fel, és ne a másik csapatra! Minél több gól, annál több lány!- persze a lányok megtették a hatását, és minden meccs előtti beszédem miatt boldogan és motiváltan mentek ki a öltözőből, ami okot adott aszt pletykálni hogy a fiúk azért olyan boldogok, mert én segítettem rajtuk. Ami igaz is, valamilyen szinten, de nem úgy ahogy aszt mások gondolták. Szóval, számomra a suli egyenlő a pokollal.

Aranyba burkolt hazugság حيث تعيش القصص. اكتشف الآن