A naplemente babonája [girl x girl] [Szüneteltetve]

5. fejezet

Mikor haza értem ledöltem az ágyamba és gondolkodtam, a plafont bámulva hamar el is nyomott az álom. Kis gondolkodás után fel áltam és fel kapcsoltam a kis led fényecskémet majd le vettem egy könyvet a könyves polcomról és olvasni keztem. Egy szerelmes könyv volt az ami akkor kezembe akadt, kissé fájt hogy 16 éves létemre még sosem volt kapcsolatom és sosem voltam igazán szerelmes. Fájt... Szerettem volna át élni azt az igazi könyves szerelmet. -zökkentett ki legjobb barátnőm a gondolat menetemből azzal hogy fel hivott.

-Szia! Zavarlak? -kérdezte érdeklődően legjobb barátnőm.

-Szia! Nem, miért?

-Szerintem a táskádban maradt az alapozóm. -mondta kuncogva Vivi.

-Oh, meglehet. várj, meg nézem! -mondtam és elkezdtem keresni a sminket.

-Oh igen, nállam maradt, bocsi! Elmenjek, elvigyem?

-Nem kell, majd hétfőn vissza adod, annyim még van hogy meg tudjam csinálni vele a sminkem.

-De elviszem szivesen mert hétfőn nem megyek suliba. Hétfőn vizsgázni megyek, és nem tudok be menni az nap.

-Akkor majd hétfő délután vagy kedden! -mondta lelkesen de ugyan akkor aggódva is.

-Valami baj van? -kérdeztem mert hallottam a hangján hogy aggódik, de nem értettem miért.

-Ja nem, nincs semmi! -mondta majd közölte hogy nekimennie kell és le rakott. Nem értem. Tudja hogy tudok magamra vigyázni,de ez csak egy vizsga. nem lesz semmi bajom sem, csak meg lesz a motor jogsimamit már kis korom óta szeretnék. Ezeket a gondolatokat követően el is nyomottaz álom. Reggel amikor fel keltem pizsamában le mentem a konyhában ahol anyukám palacsinta reggelivel várt. Tudta hogy ma nagy nap lesz számomra és inkább próbált biztatni és nem idegesiteni a hülyeségeivel. Miután meg reggeliztemelmentem ki vállasztani az outfittemet. Miután ezzel is meg voltam be mentem a fürdőszobába és úgy döntöttem meg csinálom a hajamat is. Elöl ki szedtem 2 tincset a többit pedig fel csatoltam. Amikor végre teljesnek és egy motoros csajszihoz illő outfitt-enek éreztem a szettem szóltam hogy indulhatunk,mert nagyon szeretett volna ott lenni és drukkolni nekem. Természetesen megengedtem neki, amúgy sem volt kedvem sétálni, plussz jól esett hogy szurkolnekem. Mikor oda értünk kicsit hevesebben vert a szivem a félelemtől, de tudtamhogy nincs mitől félnem, itt van anyum aki szurkol nekem, na meg persze elégsokat készültem rá. Sőt, még egy motort is vettünk hogy otthon is tudjak gyakorolni. „Meg tudom csinálni!" mondtam, vettem egy nagy levegőt mi közben el indultam avizsga motorhoz és a vizsgáztatóhoz....   

Sziasztok! Itt az 5. fejezet! Úgy döntöttem nem irom ki a sorok elejére hogy ki mondja mert olvastam már más könyveket és egyikben sem volt ki irva. Nem sokára hozom a kövi fejezetet, addig is puszii!