Egy lány aki nemrég költözött el egy másik országba unalmas az élete ott nem csinál semmit,nem megy sehova majd az életet egy férfi teljesen felforgassa
Reggel kipihenten keltem...áh vagy mégsem, csattogásra keltem 6:30-kor. Lementem, hogy mi az isten ez, anyáék volta. - Mi az isten itt nem volt takarítva egy hónapja? Nem is tudom, hogy tudnak így élni.... - Igen neked is jó reggelt anya, valahogy nem így kéne kezdeni?- kérdeztem kicsit ingerülten - Hogy lehet ilyen kupiba élni, egyáltalán ti valamit is csináltok ebbe a házba? - Ilyen nincs haza jössz fél év után és azzal kezded, hogy kupi van? Ráadásul tegnap egész nap takarítottam, mostam, főztem, hogy a két szemedet semmi ki ne szúrja, reggel fél hét van faszért kell kezdjed?- kezdett felidegesíteni, végülis itt ők mostmár csak vendégek - Hogy beszélsz velem kisasszony, te nem szégyelled magad? - Nem de én megyek alszom még unom az egészet.- felmentem, bezártam az ajtót majd vissza feküdtem. Érkezett egy üzenetem Brunotól, hogy mi volt ez a hangoskodás én csak válaszoltam rá, hogy itthon vannak az ősök és azzal vissza aludtam. Délben keltem fel mostmár ténylegesen kipihenve. Hamar rendbe szedtem magam és átöltöztem, gondoltam elmegyek egyet motorozni mert, hogy én itt nem maradok 5 percnél többet az tutifix. A szettem ez:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lementem a konyhába és felkaptam a motorom kulcsát. - Hova,hova ilyen sietősen ráadásul így? Tuti nem mész sehova- szólalt meg anya - Egy: oda megyek ahová akarok. Kettő: úgy öltözők ahogy akarok. Három: ne most kezd el nevelni mikor egyedül nőttem fel édes istenem 18 éves vagyok...- ezzel kiviharoztam a házból. Még hallottam valami olyasmit, hogy te így velem nem beszélt de nem izgatott csak szabadulni akartam. Kimentem egy csoda szép helyre ami csak az enyém volt egy hegy teteje. Kocsival nem volt megközelíthető ezért nem is ismerték az emberek a helyet:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Leültem az egyik szikla darabra mikor motor zúgására lettem figyelmes. Egy helyes srác szállt le a motorról de mikor a bukó-t levette az eszem megállt. - Mit keres itt az egyik kedves diákom? - Jött kiszelőztetni a fejét de nem tudta, hogy mások is ismerik ezt a helyet. Maga igazgató úr? - Ugyan ezért jöttem én is de maradjunk a Paul-nál.- válaszolta - Hát én maradok az igazgatónál ha nem bánja.-mosolyogtam rá illedelmesen - Hát te tudod, de.. - Igen de én megyek is nem zavarom magát.-vágtam a szavába, hogy minél előbb el tudjak innen menni - Ne menj, maradj ,nem foglak zavarni .- mondta majd tovább gurult a motorjával 10 métert. Így ott maradtam nyugalomban míg a telefonom nem csippant. _bruno_1 Nem megyünk el kajálni?
Én Van kaja a hűtőbe!
_bruno_1 Nem érdekel menekülni akarok.
Én Jó gyere el a másik motorral egyet eszünk valahol de ha csak egy karcolás is lesz a motromon, megöllek!
_bruno_1 Igen,abban biztos voltam 🫡
Fél óra múlva már sorban álltunk egy gyors kajáldában,hogy ki kérjük a rendelést.
- Hallod amúgy anyud nagyon berágott rád- mondta Bruno
- Ja gondoltam, de annyira nem érdekel max ma este nem alszom otthon.
- Miért hol alszol?
- Az téged ne érdekeljen, inkább a kis barátnődre figyelj oda a 4-es asztalnál. - erre Bruno a négyes asztalhoz nézett ahol a kis Rachel ült egy srác ölében. Bruno nem csinált semmit csak nyugodtan beszéltünk tovább. Mikor megkaptuk az ételünket Bruno oda húzott a Rechelekkel szemben lévő asztalhoz.
- Szia édes akkor négyes randi?- szólt oda Bruno Rechelhez
- Jaj ez nem az aminek látszik!
- Ahaaa, gondolom na mindegy császtok!- köszönt el tőlük majd megfogta a kezem és ki sétáltunk az étteremből.
- Ez mi volt? Most azt hiszi együtt vagyunk.
- Igen pont ez volt a lényeg, na de én megyek haza nehogy a végén szobafogságba kerüljek.- poénkodott Bruno
- Okés én még teszek egy kört a városba.
- Rendben, este találkozunk puszi- köszönt el Bruno
- Csók.- köszöntem el én is majd egy kör után megálltam és fel oldottam Markot mivel tudtam,hogy haza nem mehetek és reméltem, hogy Mark majd egy éjszakára be enged. Most nagyobb volt a haragom anyám ellen mint Mark ellen szóval felhívtam.
Mark: Szia Alexa de örülök, hogy hívtál az egész félreértés volt..
Én: Szia nem azért hívtalak, hogy beszélgessünk, haza jöttek anyámék a reggel és a délután is össze vesztünk a hátam közepére nem kívánom a nőt lenne egy kérésem..- vágtam a szava közepébe
Mark: Igen itt aludhatsz, tudod hol a kulcs, várlak
Én: Nagyon szépen köszönöm
Mark: Majd akkor köszönd ha itt vagy addig vigyázz magadra
