𝗣𝗮𝘂𝗹
Amint kiment az ajtón tudtam hogy sír és mindez miattam van. Tönkretettem az életét pedig csak megmenti akartam tőle. Jaktől. Így is nehéz volt mindkettőjüknek nem akartam hogy ez befolyásolja, így muszáj volt tennem valamit....
Miután végeztem a csapatnál az edzőmmel hazamentünk. Egész úton csak Lily járt a fejemben. Aztán nem bírtam tovább és elővettem a telefonomat és üzenetet írtam neki:
- Lily, tudom nem fogsz válaszolni de kérlek beszéljük meg ezt az egészet.
- El akarom mondani az igazat....
- Kérlek hallgass meg
Miután elküldtem az üzeneteket csak vártam és vártam és vártam.
Hazaértünk. Semmi izgalmas tervem nem volt még aznapra így leültem a tv elé hátha van valami jó film.𝙅𝙖𝙣𝙪𝙖́𝙧 𝟭𝟬. 𝙆𝙚𝙙𝙙
Azóta se kaptam választ mondjuk nem is csodálom. A héten elkezdtünk még keményebben edzeni mivel nemsokára kezdődik a szezon amit már nagyon várok. Mindennap kő kemény edzés, kicsit fáradt is vagyok de ez ezzel jár. Új kategória, több verseny. Minden kicsit új lesz de a feladat ugyan az mint eddig. Versenyeket nyerni, bajnokságot. Bár jelen pillanatban csak egy dolgot akartam és az ő volt. Csakis ő....
Tudtam hogy nagyon elrontottam de vajon helyre tudom hozni valahogy?......𝗟𝗶𝗹𝘆
Azóta semmi izgalmas nem történt, ki sem tettem a lábamat a házból. Edzeni is csak otthon edzettem egyedül. Mick nem tudott átjönni így teljesen egyedül voltam ebben a pár napban. Paul üzeneteire azóta se válaszoltam nem mertem, bár érdekelne hogy mire célzott de nem akarok hallani felőle bármennyire is szeretem legbelül. Mindezt félre kell tennem és a szezonra kell koncentrálnom. Meg akarom mutatni hogy nem adom fel főleg a baleset után, legfőbbképpen neki akarom megmutatni hogy nem tud legyőzni. Éppen hazajött Lando és hozott egy kis vacsit így leültünk az asztalhoz, ő mellém ült és csak ettünk csöndben mire hirtelen megszólalt:
- Hogy vagy hugi? Minden rendben van?
Nagyon megijedtem mikor megkérdezte de muszáj voltam neki válaszolni de az igazat nem akartam elmondani neki.
- Igen persze jól vagyok, csak kicsit lefáraszt ez a sok edzés
Reméltem hogy elhiszi amit mondok de tudtam hogy nem fogja főleg úgy hogy már majdnem sírtam mikor válaszoltam neki.
- Ne hazudj nekem kérlek, segíteni szeretnék és tudom hogy nem vagy jól. Nem jó így látni téged.
- Sehogy sem tudsz......
Ekkor felálltam az asztaltól mindent otthagyva és bementem a szobába bezártam az ajtót és sírni kezdtem. Fogalmam sem volt hogy fogom ezt kibírni de azon kaptam magamat hogy válaszoltam Paul üzeneteire......
