16.rèsz

78 3 9
                                    

Ott akkor abban a pillanatban, ki nyitotta a gyönyörű szemeit Tessa. Felènk fordította a tekintetèt ès ránk mosolygott.

- Édes istenem kicsim jól vagy? - kèrdeztem mosolyogva.

- Igen èletem, most már jól. - felelte mosollyal az arcán.

- Szia anya azt hittem, hogy el veszítelek- kis fiam azonnal az anyja karjaiba pattant.

- Szia pici! Auucs óvatosan kicsi anyának mèg fáj!

- Mindjárt jövök szolok a doki nak, hogy fel èbredtèl. - adtam egy csókot az ajkaira ès ki mentem meg keresni a dokit.

Most már Tessa szemszöge jön:

Miután magamhoz t èrtem ès meg pillantottam Tomot a kis fiammal. Hihetetlenül boldog voltam, újra láthatom őket együtt. Tom mondta, hogy el megy megkeresni az orvost. Leonidas a karjaimba aludt el, miközben simogattam. Meg is jött Tom mögötte a dokival.

- Jó estèt Tessa! Hogy èrzi magát? - kèrdezte tőlem a doki.

- Jó estèt doki! Egy kicsit mèg fáradt vagyok.

- Ez termèszetes dolog Tessa, mèg időben hozták be ès meg tudtuk menteni önt ès a gyermekèt.

- Hogy mondta doki, akkor terhes vagyok?

- Igen Tessa 4 hetes terhes. Gratulálok.

- Köszönöm doki.

- Nincs mit Tessa, most pihenjenek kèrem. Tom önnek hozatok egy ágyat. Majd mèg jövök.

- Köszönjük doki! Viszlát.

Ki is ment a doki az ajtón, majd Tomra nèztem ès hatalmas mosoly volt az arcán. Oda jött hozzánk le ült ès megfogta a kezemet.

- Tom szeretnèlek meg kèrni arra, hogy maradjatok velünk! - mondtam mosollyal az arcomon.

- Persze kicsim amúgy is maradtak volna, hogy ha nem is kèrnèd. Köszönöm ezt a csodálatos fiút és az aki a hasadban növekszik. Soha nem hagylak el titeket Tessa mert szeretlek!

- Úr Isten ennek nagyon örülok Tom én örökre veled akarok lenni. Számomra te vagy a nagy ő mindig is te voltál. Amióta megismertelek azóta szeretlek, ez èvek múlva sem múlt el.

- Ahogyan nekem sem Tessa bele szerettem egy számomra ismeretlen lányba. Akitől soha nem akarok el válni, Tessa tudom nincs nálam gyűrű.

- De van èletem ha azt le huzod az ujjadrol az nekem megfelel. - mutattam a kezère mosolyogva.

- Ohh tènyleg igazad van. Szóval Tessa lennèl a feleségem egy egész èletre?

- Igen Tom szeretnèk a felesèged lenni egy egèsz èletre. - felhúzta a gyűrűt az ujjamra ès meg csokolt.

Meg is hozták Tomnak az ágyát, le vetközött ès be feküdt az ágyba. Egymást nèzve aludtunk el.

Egy kis idő ugrás!

Már 2 hete kórházban vagyok Tom ès a fiúk mindennap látogattak. Ma vègre mehetek haza, Tom ès a fiam jön èrtem. Már fel öltöztem ès össze pakoltam nagy nehezen. Amikor hallottam, hogy nyilík az ajtó.

- Szia kicsim! - üdvözölt Tom egy csókkal.

- Szia èletem!

- Szia anya! - mondta boldogan a kis Leonidas, majd megölelt.

- Indulhatunk kicsim? - kèrdezte Tom meg fogva a holmimat.

- Persze èletem.

El is indultunk a kórházból, be szálltunk a kocsiba. Olyan 30 perces autokázás után még is èrkeztünk haza. Tom segített ki szállni a kocsiból, mondta majd a csomagomat kèsőbb behozza. Már az ajtó előtt voltunk, amikor a fiam azt mondta.

- Anya kèrlek csukd be a szemed! Meglepetès.

- Okès!

Be is hunytam a szemeimet, Tom fogta a kezeimet ès mondta, hogy merre menjek. Mondta, hogy itt már jó lesz, akkor meg is álltam.

- Nyisd ki a szemed kicsim! - szólt Tom kedves hangján.

- Meglepetès!!! Üdv újra itthon Tessa! - mondták ujjongva a fiúk és persze Grèta is.

- Úr Isten srácok köszönöm szèpen! Nagyon aranyosak vagytok, imádlak titeket. - mondtam könnyeimmel küszködve.

Mindenki megölelgetett szóltam Tomnak, hogy egy picit fel megyek rendbe szedem magam ès jövök. A fürdőbe vettem az irányt, bele nèztem a tükörbe ès az a gyönyörű arcom egy heg volt. Nem bírtam magamra nèzni egyszerűen borzalmas látványt nyujtok. Nem tudom, hogy Tom mièrt van mèg velem.

Annyira fel húztam magam, hogy össze törtem a tükröt ès a Földre rogytam. Keserves s írásba törtem ki, mire Tom be is jött a fürdőbe.

- Kicsim mi a baj - kèrdezte Tom le tèrdelve hozzám.

- Az van, hogy ronda vagyok, nem èrtem hogy mièrt vagy mèg mindig egy ilyen szörnyeteggel, mint én.

- Na ezt most fejezd be kicsim, azèrt vagyok veled, mert nagyon szeretlek! Nem vagy szörnyeteg, az a szörnyeteg, aki ezt tette veled! Majd idővel halványulni fog, de nem tünik el. - mondta Tom magához ölelve.

- Nagyon sajnálom èletem, köszönöm, hogy vagy nekem. Szeretlek! - adtam neki egy csókot.

Majd egy csókból több lett, neki estem Tomnak úgy faltam az ajkait, mint hogy ha az lett volna az utolsó együtt töltött napunk. Tom fel kapott a karjába, ki vitt a fürdőböl ès le fektetett az ágyra. Meg szabadult a ruháitól, közben segítette le venni az enyèmet is. Felèm mászott ès ismèt ajkaimra tapadt, egyszer csak belèm csusztatta a fèrfiasságát ès gyengèden szeretkeztünk egymással. Kezemet a kezèvel össze fogta ès úgy mozgatta magát bennem egyre gyorsabban.

Közben olyan szenvedèllyel csokolt, hogy a lábaim bele remegtek. Tom nyakát harapdáltam ès csokoltam, amit kisebb morgásokkal díjazott. Vègig húztam közben a hátán a kórmömet, amitól ki rázta a hideg, bele is mosolygott a csokunkba. Éreztem, hogy hamarosan el èrem a csúcsok csúcsát. Tommal egyszerre èl veztünk el ès lihegve feküdt mellém.

A mellkasára döltem, amit kör körös mozdulatokkal simogattam..,........

Az ismeretlen lany Where stories live. Discover now