1.Fejezet:

263 13 8
                                    


       Szeptember elseje van.A suli első napja.Már "alig várom".Reggel 5-kor szólt az ébresztőm,amit legszívesebben kivágtam volna az ablakon.Fél hatig halasztgattam a kelést,de nem lóghatom el az 1. napot,ígyhát elkezdtem készülődni.Mivel még elég meleg van,egy rövidnacit vettem fel,egy pulcsival,egy Converse cipővel,és a cuccaimat beledobtam egy vászontáskába,mivel ma úgyis csak egy füzetet,tollat,vizet és kaját kellett vinni.

                                                                 Szettem:

                                                                 Szettem:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Fél 7-re kész is lettem a készülődéssel,feldobtam egy szempillaspirált,egy kis korrektort és szájfényt.A hajamat felkötöttem,mert nem volt ötletem hogy mit kezdjek vele.

                                                                           A hajam:

                                                                           A hajam:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Lementem reggelizni,és nagy meglepetésemre -és csalódottságomra- Dávid nem volt egyedül,hanem Máté társaságában röhögve reggelizett.Éppen valami kihívásról beszéltek amikor észrevették,hogy ott állok az asztalnál.Gyorsan lehuppantam egy székre-a lehető legtávolabb Mátétól-,vettem egy pirítóst,töltöttem magamnak kávét és nekiálltam reggelizni.Dávid meg se szólalt,csak értetlenül figyelt engem.Miért nem szólt,hogy Máté itt lesz?!És egyébként is,mikor került ide?!Dávid tudja jól,hogy ki nem állhatom Mátét!A 3 perces kínos csendet végül Máté szakította meg,és őszintén hálás voltam érte.

-Jó reggelt!-mondta,és belenézett a szemembe.Néha még én sem tudom,hogy miért nem kedvelem.

-Jó reggelt.-mondtam,és bekaptam az utolsó falat pirítósomat.Dávid még mindig fürkésző pillantásokat vetett felém,de nem foglalkoztam vele.Felálltam az asztaltól,és elindultam az előszoba felé,hogy felvegyem a cipőm.Mikor kiértem volna a konyhából,Dávid szólalt meg.

-Hova is mész ilyenkor?-kérdezte,és kérdőn nézett rám.

-Vajon hova?Ma suli van.-mondtam neki,és kimentem a konyhából,de megint az ő hangját hallottam.

Tálas Máté x Kelemen YnWhere stories live. Discover now