Na de Tanárúr

02

Reggel hirtelen pattantam ki az ágyból. Éreztem, hogy valami nem stimmel... Leszaladtam a lépcsőn és anyuék szobája felé vettem az irányt mit sem sejtve arról ami bent fog rám várni...

Az üres ágyon csak egy cetli volt ami nem jelenthet jót mert anyu csak akkor hagy ilyen cetlit ha már akkora baj van hogy nem bír a szemembe nézni és elmondani mi történt... Uram isten mi lehet - kezembe vettem a rövidke levelet és olvasni kezdtem...

Drága egyetlen kislányom, Alíz!
  Történt egy két dolog ami miatt most el kellett utaznom. Nyugalom csak munka kincsem. Ezért egyedül kell vigyáznod a házra és boldogulni, ha ezt meg tudod oldani azt nagyon megköszönném. Tudom, hogy tudsz magadra vigyázni hiszen már 17 éves vagy két hónap múlva már 18... Jajj az én kicsi kincsem, egyetlen drága kislányom végre felnő... Sok szerencsét drágám... Jó sulit puszi...❤️

U:Hagytam kaját a hűtőben és bevasaroltam hogy bármit tudj főzni ☺️

Hát kissé elkeseredtem de késésben voltam a suliból úgyhogy rohantam öltözni.
Mindenféle ruhát kigóráltam a szekrényemből de nem találtam semmit amit jónak éreztem volna...
Átmentem anyu szobájába és kölcsön vettem az egyik felsőjét mert azt a felsőjét imádtam de ő utálta úgyhogy gondoltam lenyúlom... Egy fehér kötött pulcsi volt az amit egy fekete baggy jeans-el párosítottam. Ez lesz a mai outfitem. Feldobtam meg pár ékszerrel és indultam is...

Már a buszon ülök és az idő... 8:50 Szuper! Az első óra lekésve... Életcél teljesítve

9:30ra értem a suli elé és valamiért dejavu érzés fogott el...

Dejavu-m volt mert én ezt már egyszer átéltem, ezért lefagytam a bejárati ajtó előtt. Belemélyedtem a gondolataimba mikor valaki meglökött... Ki más lett volna, mint az az ember akit ki nem állhatok és a hátam közepére sem kívánok... Hát Kocsmárosi Zsanett.
Hú ne tudjátok meg miket csinált velem az a ringyó...
Mikor még 9.-esek voltunk Anitával a legjobb barátnők voltunk, minta barátságnak is mondthatnánk de 10. Év elején, mikor az évnyitó bulin oda mentem hozzá beszélgetni leordította a fejem aminek az oka csak annyi volt hogy Zsani szerint a pasija miattam szakított vele... Nem igazán értettem, hogy zsaninak mi oka is volt ilyet feltételezni, de ezek után megszakadt köztünk a kapcsolat . Azóta se szóltunk egymáshoz...

Na de nem is húzom itt az időt mert totál késésben vagyok már a második óráról is... OHH basszus

Sebbel lobbal rohantam be az épületbe. Mikor a második ajtót nyomnám befelé, futva nekirohanok és az aulában ülő emberek sokaságából egyszerre fakad ki a nevetőgörcs mikor a küszöbben el is esek. Kivéve egy embert...

Kivéve egy embert... Akit ez előtt már láttam valahol de így rögtön nem ugrik be hogy mégis hol

-URAM... ISTENEM... HÁT TÁLAS MÁTÉ A HÍRES STREMER BASSZUS- kiabálom magamban és nehezen, de megállom, hogy ne ugorjak a karjai közé és kérjek autogrammot, de ahogy észrevettem mikor körbe néztem, a többi emberben nem történt ilyen felismerés mint bennem ezért magamban eltusoltam a dolgokat és úgy tettem mintha nem is tudnám ki ő.

-Gyere had segítsek - nyújtotta felém az egyik karját, hogy felsegítsen a földről amire a többi 40 gyerekből egy sem volt képes

-Elnézést de ki maga? Eddig még nem láttam itt... - mondtam tettetve a hülyét hátha nem veszi észre hogy teljesen oda vagyok érte

-Tálas Máté becses nevem, új vagyok még itt... - miközben kijelentette az információ már nem jutott el hozzám. Csak a két gyönyörű tengerkék szemében kalandoztam el amikor...

-Minden rendben van? - kérdezi tőlem miközben közelebb hajolt hozzám és már csak pár centire volt tőlem de mikor észre vette hogy nem válaszolok a fülemhez hajolt és suttogni kezdett.

-Figyelj ha nem érzed jól magad elkísérhetlek az orvosi rendelőbe mert az iskolanővér ma nem rendel... És a kocsim eléggé kényelmes ülésekkel van ellátva ahol bármit lehet csinálni - suttogta a fülembe és az ajkai súrolják azt...

Majd mikor már ez a mondat eljutott az agyamig felpattantam a földről és felrohantam a másodikra, ahol véletlen neki mentem valakinek...