3 Months~JiKook

1.rész

-Park Jimin! Az igazgatóiba,most! -Hallottam meg a tanárom fülsüketítő hangját,ami kizökkentett a haverommal való bájcsevejből.

-Ezúttal meg miért? -horkantok fel.

-Majd megtudod személyesen az igazgatótól. Most sipirc! -Zavart ki a teremből. Nah ez fasza...most megint mit csináltam? Csak nem azért,mert hashajtót tettem a helyettesítő tanár kavéjába? Vagy amiért matek közepén kiugrottam az ablakon,egy csaj miatt? Sorolhatnám még,de ezek túl piti dolgok,és már megszokhatták volna tőlem. Csak az idejüket pazarolják rám,úgyse fogok változni.

Bekopogtatok,majd meg sem várva a belépési engedélyt, nyitok be a jól ismert szobába,és foglalok helyet a kanapén. A harmincas éveiben járó férfi csak int egyet,hogy mindjárt kezdi, csak még párat szürcsöl a kávéjából.

-Rég láttalak,Jimin! Vagyis tegnap előtt. Ez is egy nagy eredmény,hiszen már nem naponta jössz meglátogatni. -Mondja szarkasztikusan, jót szórakozva rajtam.

-Ennyire azért nem érek rá...

-Akkor,vágjunk is bele a közepébe. -Még utoljára rám néz, egy amolyan sajnálom tekintettel és egy gyertek után fel is áll a helyéről. Három rendőr ruházatban lévő férfi lép be az ajtón,majd az egyik agresszívan megközelít és lefogja az előttem heverő karjaimat. A kezdeti sokk miatt reagálni sincsen időm,így hagyom,hogy rám rakja azt a két fájdalmas vas bilincset. Ficánkolni kezdek,majd kétségbe esve fordulok Namjoon felé az igazgatóhoz,hogy legyen már olyan kedves és magyarázza már el mi folyik itt.

-Nyugodj már le kölyök! -förmed rám az egyik,aki még csak most foglal helyet előttem. A szituáció nagyjából úgy nézhetett ki,hogy míg én bepánikolva az egyik rendőr mellett ülve, bilincsbe zárva. Addig a másik kettő szembe velem,tárgyalásra készen állva várnak,míg lenyugszom. Kim tanár egy széken ül kicsit távolabb tőlünk, de bőven hallja amit mondanak.

-Szedjék le rólam ezeket a szarokat!! -Rivalok rájuk,majd újra ficánkolni kezdek. Addig amíg a mellettem ülő fiatal srác tarkón nem vág. Lehetne ennél jobb napom?

-Szedd össze magad,mert megint kapsz! -Olyan fenyegetően méregetett,hogy inkább befogtam.

-Park Jimin,igaz? -Bólintok egyet az előttem lévőnek,hogy legalább ezzel megtiszteljem,meg amúgy sem akarok még egy nyakast.

-Ismerős neked ez a név,hogy Lee Wonyung? -A név hallatán elgondolkodom,majd bevillan egy kép. Ő volt az a helyettesítő csajszi,akinek hashajtót raktam az itókájába.

-Aha,asszem tudom ki az. -Rántok vállat.

-Esetleg arra emlékszel, mikor bement az egyik órára helyettesíteni,majd a másik nap már más volt?

-Ez a másodlagos tanárok dolga. Váltogatják egymást.

-Egész hétre ő volt kiírva.... Majd itt jössz képbe te. Tudod miről beszélek?

- Most komolyan? Egy elcseszett hashajtó miatt rám küldték a rendőrséget?? Namjoon,most viccelsz velem? -Horkantok fel,majd megérzek egy újabb ütést a tarkómon.

-Yá!! Ki adott neked arra engedélyt,hogy megüss? -Förmedek rá a mellettem ülő srácra,aki aligha két évvel lehet idősebb nálam.

-Egyrészt szerintem nem kéne tegezned az igazgatót. Másrészt pedig add meg a tiszteletet a hyungaidnak, és hallgasd végig amit mondani szeretnének. Idióta. -Az ideg már lassan szét tép,de próbálom vissza fogni magamat,hisz mégis csak az ő kezükben van a további.

-Térjünk rá a lényegre. Drogot raktál az italába,így mikor hazament,a lakótársa talált rá félholtan. -Itt a szemeim kétszeresükre nőnek, és szerintem még az arcom is egy árnyalattal világosabb lesz. Drogot? Én? Mi a fene folyik itt??