1. rész

72 1 0
                                    

Esküszöm nem hittem volna hogy ez valaha megtörténik, de ide költözött mellém Ares Lightwood. Az a fiú akinek követem minden lépését, akinek tudom mikor van edzése, hogy mikor reggelizik, és hogy hova szokott futni menni. Röviden annyi hogy nagyon,NAGYON imádom ezt a fiút, viszont ő neki levegő vagyok. Nem hinném hogy valaha is fogok vele beszélni.

Miközben ábrándozok róla az ablakomon keresztül nézem ahogy ő játszik xboxon és Billie Elisht hallgatok. Annyira belemerültem a zenébe és abba ahogy nézem őt hogy észre se vettem amikor anya belépett a szobámba, amikor már anya sokszor szolt nekem én még mindíg Arest néztem, de anya megszólalt kritikus hangon.

-Nagyszerű, ezt fogod egész nap csinálni?- Kérdezi, majd oda jön és kiveszi a fülhallgatót a fülemből. -Gyere, menjünk át üdvözölni a szomszédokat.-mondta. Erre a mondatra felpattantam a székből és a lépcsől úgy rohantam ahogy csak tudtam. Fél perc múlva már felvettem a cipőmet is amikor már anya a süteményes tállal a kezében azt kérdezte:-indulhatunk?

-Igen,persze!-Mondtam egy nagy mosollyal az arcomon. Fél perc múlva már ott is voltunk a ház előtt, amikor anya már csengetett is. Ares anyukája nyitott ajtót amikor anya egyből már mondta is a magáét.-jónapot, mi vagyunk a szomszédok, gondoltuk hozunk pár sütit.-mondta anya mosolyogva. Őszintén NAGYON izgultam mi lesz erre a reakciója Ares anyukájának, de egészen kedves volt. -Oh nagyon szépen köszönjük, Gyertek be nyugottan.-mondta mosolyogva. ÚR ISTEN,nem hittem volna hogy az első nap már be is mehetek a házukba,de végre megtörtént.

Amikor be mentünk a lenti nappaliba leültünk a kanapéra ahol Ares anyukája bemutatkozott nekünk.-Lívia vagyok,nyugatton hívjatok így.-Én pedig Bea, Ő a lányom Tiffany.-mondta anya. Csak ennyit hallottam a beszélgetésből mert egész végig Aresra gondoltam, ˝hol van ő? hol van Ares?˝ ez a mondat járt a fejemben.-Ki mehetek cigizni?-mondtam.-Persze.-mondta Lívia. Csak akkor szoktam cigizni ha stresszelek, viszont most nem tudtam nem Aresra gondolni.Ki mentem a ház oldalához és már majdnem rágyujtottam amikor a gyújtóm megadta magát. -Istenem, hát ezt nem hiszem el.-Próbálgattam a gyujtót de semmi, elindultam be amikor egy hideg kezet éreztem a karomon aki visszahúzott.

Ares,Ares volt az.-Tessék kislány.-mondta majd oda nyújtotta a gyújtóját. -köszi.-mondtam. -ilyen kislányoknak nem való a cigi.-mondta majd mosolygott. Olyan cuki mosolya volt hogy csak néztem mélyen a szemébe,ő meg az enyémbe. -Akkor már ismeritek egymást.-mondta Lívia.

Remélem tetszett,
nemsokára jön a következő rész!💗

Változz hogy szeresselek!Where stories live. Discover now