Elkezdődött a gólya tábor. Mindenki izgatottan költözik be a szobájába és ismerkedik az új szobatársaival. Barni is pont így tett. Még kipakolni se kezdett amikor belépett az első szobatársa. Egy alacsony anyuka karakter, szemüveggel és hosszú barna hajjal.
-Hello:D-szólt az öreg néni
-Szia te néni, ki a fasz vagy?
-Nem vagyok néni, ne legyél gonosz. Csaba vagyok!:D
Barni szomorúan és csalódottan néz. Azt hitte egy néni lesz a szobatársa.
Csak jöttek a többiek is. Egy magas szemüveges srác, rövid hajjal.
-Végre nem csak én leszek magas szobába-gondolta magában Barni.
És persze egy hosszú hajú büdös ősember. Mikor mindenki megérkezett kint nagy volt a hangzavar. Barni kinéz az ajtón hogy mi a fasz történik és észrevesz egy hosszú hajú srácot aki T-pózban áll a szoba előtt. Ez se százas. Mondjuk ez a HSZT, teljesen normális dolognak számít az ami máshol fura.
Barni megfordult és visszament a szobába. Látta hogy a szobatársai már majdnem ki is pakoltak, úgy döntött hogy ő is elkezd kipakolni.
Miközben pakolta a ruháit és más dolgot, úgy gondolta hogy ideje beszélni az új szobatársaival.
Nehéz volt az ismerkedés mivel ez a HSZT, mindenki valami szociális szorongással rendelkezik, és senki nem szeret egyből beszélgetni idegen emberekkel. Viszont Barni megpróbálta. Mint idő közben kiderült a szobatársai egyáltalán nem olyanok voltak mint ahogy azt Barni gondolta az elején. A hosszú hajú szobatársa aki úgy nézett ki mint egy néni, Csabának hívták. Barni azt gondolta hogy ő is nagy rocker lesz, de aztán ez persze nem így lett. A körülbelül egy magas szobatársa, Attila nagyon csendes volt az elején, igazából csak pakolta a cuccait, nem nagyon beszélt senkivel. Botond, Na, ő egy igazi ősember volt, nagyon büdös és nem mosta meg a haját(max vízzel), de Barninak az is feltűnt hogy csak egy trikót és egy rövidnadrágot viselt, meg egy borzasztó barna szandált, mondjuk az idő nagy részében mezítláb sétálgatott.
Az este hamar elment, végig beszélgették és izgatottan mentek ki az udvarra a többiekhez. Voltak kisebb csapatok akik röhögtek. Rockerünk odamegy hozzájuk
-Sziasztok-köszönt Barni. Egy magas vékony szőke hajú fiú volt a társaságba, egy nála kissé alacsonyabb vörös göndör hajú, és egy Barninál alacsonyabb de a szőke hajúval egy magas barna hajú fiú. Mellettük állt még egy kifestett szemű hosszú hajú fiú akire barmi először azt hitte lány, vagy meleg.
-Hello-köszön vissza a göndör hajú-Gergő vagyok. Te?
-Barni-bólint. Mindenki bemutatkozott. A szőke hajú neve Olivér, a hosszú hajú Zsombor de valamiért mindenki Mibunak hívja (senki nem tudja miért), és a másik barna hajú Marci. Elmondták hogy ők A-ba járnak. Barni B-s. Jó fejek voltak sokat beszélt velük. Több szak is van a HSZT-be. De a fiúk nagy része zenész, vagy animációs. Ritka aki mondjuk grafikus. Elhülyéskedtek egy ideig aztán szét kellett vállniuk mert mindegyik osztályfőnök más programot terveztett. Mind a 33 embert beirányították egy nagy terembe. A terem felé nagy betűkkel ki lett írva hogy 'Rajz terem'. Amint beértek egy fehér szoba tele szobrokkal és bakokkal. A bejárat után szembe egy fa lépcső volt, ami felvezet egy erkély szerű helyre ahol egyéb eszközök, kalapok, koponyák, és egy rossz hangszer található. Ez mind elképesztő látvány az újonnan jövők számára. Az osztály főnök egy idős már 60s éveiben járó nő. Kiderült hogy akit kaptak volna eredetileg, várandós. A nő mosolyogva és halkan kért meg mindenkit hogy üljenek körbe egy-egy székre. Nagy zsivaj ellenére mindenki megtalálta a magának megfelelő helyet.
-Ez rohadt unalmas volt. Ezzel mindenki egyetértett.
A tanárnő javasolta hogy elmehetnénk egy boltba, addig is jobban megismerjük a várost, végülis az osztály fele messziről jött, senki nem ismerte a helyet.
A bolt nem volt messze egy kisebb ABC-hez hasonló élelmiszeres. Viszont nem volt ahhoz nagy hogy mindenki egyszerre bemenjen ezért 5en 6an mentek be ebbe a kis boltba. Mindenki vett magának üdítőt, chipset, és minden féle rágcsát.
Barniék kiértek amikor észrevette ugyan azt a fiút akit első nap látott. Kiderült hogy Kristófnak hívják. A fiún nagyon sok név tábla volt, elől, hátul. Szinte az összes. Barni odament a fiúhoz és az őt körbe álló tömeghez.
-Neked van még név táblád?-Barni ránézett az őt kérdező Kristófra. A fiú rávigyorgott és kérdés nélkül le is vette róla a név tábláját és szorított neki helyet.
-Te is hallgatsz Kukoricát?-nézett a magasabb fiúra
-Hogy mit?-kérdezett vissza értetlenül Barni
-Korn-t.-ismételte most már angolul és Barni számára érthetően a kérdést
-Igen, hallgatok. De nem csak azt,mindent ami metál.
-Ez nagyon metál-mondja mosolyogva Kristóf. És még hozzá tette-Szerintem jóban leszünk
Ezzel visszamentek a koliba. Holnap már kezdődik a tanítás. Érdekes lesz az egész, új suli, új társaság
