csak egy perc...vagy egy egész élet?

negyedik fejezet

össze szedtem minden erőm és megnyugodtam már amennyire tudtam. Volt egy hajszárító az orvosiban,így azt gyorsan elő kaptam a szekrényből és megszáritottam a pólómat. az érintéseit még mindig éreztem, és elkapott a sirógörcs hulláma. nem akartam sírni de nem bírtam ki. nem tudok nem Chase-re gondolni. Utálom ezt. Voltam már szerelmes de egyik sem hasonlított még ehez az érzéshez. lehet nem is vagyok szerelmes csak azt hiszem? vagy talán a régebbi kapcsolataim nem voltak igaziak?
rágódtam ezeken a kérdéseken de csak jobban összezavart. miután megszáradt a pólóm,magamra kaptam és kifutottam az orvosiból. Kérdeztem Chase osztálytársait hogy merre ment Chase de senki nem tudta. El kezdtem újra sírni majd vége lett a napnak így haza ballagtam miután fel mentem a terembe a táskámért. Egész úton csak sírtam addig ameddig valaki nem fogta meg a vállam.
-úristen te ki vagy? ( kérdeztem az idegen fiútól)
-szia. A suliból vagyok egy fiú lenne kedved beszélgetni?
-bocsi de jelenleg nem igazán,talán máskor alkalmasabb lenne.
-látom kisírtad a szemeidet. mi a gond? ki bántott?
-ahj senki... csak .. szintén a suliból volt egy fiúval vitám... nem nagy cucc
- és ki az?
- nem hiszem hogy ismered de Chase
- ja,tudom ki az. A bunkó barna hajú fiú?
-igen. ( lábadt könnybe szemem)
- jaj ne sírj (mondja aggódóan) csak nem tetszik?
- hát... még nem éreztem ilyet mint most. voltam már szerelmes de egyik sem volt ilyen. ( meséltem el annak az idegen fiúnak akinek a nevét se tudtam de annyira ki készültem hogy nem érdekelt a neve csak jó volt valakinek kimondani)
- akkor nézz a hátad mögé (mondja utasításként)

mikor hátra néztem Chase-t láttam egy csokor virággal a kezében és felém tartja. Elsírtam magam majd megöleltem. Viszonozta ölelésem viszont hamar elengedett mert valaki hívta. láttam hogy egy lány volt az akit Krisztának hívtak. Egyből elszomorodtam. nem akartam hallgatózni mert arrébb ment de akaratlanul is hallottam a bizonyos szeretlek szót mire eltört a mécses és oda mentem hozzá.
-na mivan csak nem kapcsolatban vagy?
-nem! félre érted! csak kavarok vele!
-igazán? kavarsz vele és mégis nekem udvarolsz és mégis engem akartál megbaszni az orvosiban! én pedig majdnem bele mentem! örülök hogy meggondoltad magad! ( sírtam el magam mire ő ideges lett)
- igen kavarok vele mert o nem olyan hisztis picsa mint te! (vette ki a kezemből a virágot) ezt inkább neki viszem! te nem érdemled meg! utálatos szűz kislány!

A szavai annyira lesokkoltak hogy nem bírtam semmire sem válaszolni neki. A haverjával együtt elsétáltak én pedig csak ott álltam és nem tudtam semmit csinálni...
talán lehet ez az egész ami kettőnk között volt csak 1 percig tartott? úgy tűnik igen. de én tényleg szeretem de ő más lánnyal kavar mellettem ... ki akarom deríteni ki lehet az a lány,na majd holnap suliba kérdezősködök emberektől. (gondoltam magamban)