Bright Star Han Seojun ff.

6

Nem tudtam sehova se rakni tegnap Seojunt. Olyan volt mintha féltékeny lett volt. Mindegy is.

Suliba haladva megállt mellettem egy motor.

-El vigyelek?- kérdi a gondolataimba járó fiú

-Miért nem viszed el Jukyungot?- vágtam oda neki

-Csak nem féltékeny vagy?- mosolyog kajánul

-Persze, az kéne még- rejtettem el zavartságom

-Na, ne legyél makacs, szállj fel- nyújtotta oda a sisakot amit vonakodva vettem el

Amikor át karoltam megint liftezett a gyomrom. Ideges voltam de egyszerre nyugott. Szeretek vele civakodni. Gyorsan ott voltunk a sulinál. Vissza nyomtam a kezébe a sisakot.

-Kösz a fuvart- mondom oda neki

-Nincs mit, de azért el ne ájulj ha rám nézel- szállt le ő is

-Álmaidban, de szerintem ott is forditva lenne a helyzet- mosolygok majd elindultam a suli felé

Az osztályba érve egyből a barátnőmet kerestem. Meg látott és egyből láttam hogy mondani akar valamit.

-Úristen Yoora, tudod mi volt tegnap?- mondta lelkesen

-MIIII? Mond el- ültem le mögé

-Szóval tegnap miután el köszöntünk tőletek, be mentünk A könyvesboltba és el mondta nekem Sooho hogy nem tetszett neki hogy Seojunnal voltam és menjek el vele egy randiraaaa

-Micsodaa? Úristen, úgy örülök neked Jukyung- öleltem meg

De ebben a pillanatban megjelent a szoban forgó fiú. Köszönt majd le ült. Nagyon örülök ennek a barátnőmnek. Igy még lehet esélyem Seojunnál, persze ez csak egy mellékes dolog. 

Suli után együtt mentünk el egy kávézoba. Le ültünk, ki tárgyaltuk hogy mit vesz fel a hétvégi randin ,és hogy előtte át megyek hozzá összekészülni. Már várom a randiját. Tudtam hogy tetszenek egymásnak és szurkoltam nekik. Tudtam hogy Sooho nem itélné el a lányt sminknélkül, sőt gyönyörűnek találná, és ilyen fiúra van szüksége Jukyungnak. 

Egyedül sétáltam haza felé amikor megláttam Seojunt a motorján ülni egy bolt előtt. Oda mentem mert picit idegesnek látszott. 

-Áh, már csak te kellettél, Kim- a vezeték nevemen szólitott a kis görény

-Mivan, csak nem elestél?- kötök belé

-Nagyon vicces vagy, te tudtál róla hogy Sooho és Jukyung randizni megy?- nézett rám

-Igen, tudtam- mosolygok- Csak nem zavar

-De, zavar. Próbáltam közeledni felé, erre ezt a szemetet választja?- háborodott fel

A szavak késként hatoltak a szívembe. De a fájdalom mellett harag is volt. Igy beszél a barátomról.

-Hogy beszélhetsz így Soohorol? Sokkal illedelmesebb és kedvesebb mint te- böktem rá

-Mégis belém vagy bolondulva - lép közelebb

-Csak szeretnéd- hörkantam fel

-Oh igen?- a kezét a derekamra tette és közelebb húzott magához , nagyon zavarba jöttem tőle de közben mérges is voltam

-Mit csinálsz?- szóltam rá 

Ebben a pillantban az ajkamra hajolt és .........