3 Fejezet .

86 11 5
                                    


Egy héttel később :

Ma indulunk nyaralni annyira izgatott vagyok, Hanry is jön velünk, a munka társam.

- Nagyon vigyázz magadra, és ha hívlak vedd fel, a telefont - Ölelt magához anya, és csókolta meg arcomat.
- És még valami ne öljétek meg egymást Tommal világos voltam?  - Nézett rám szigorúan.

- Mint, a nap -  Forgattam meg szememet.

Megfogtam bőröndöm hatalmas fogantyúját, majd le mentem, a nappaliba, ahol már Anastasia várt rám.

- Na végre, azt hittem sosem leszel már kész.

- Bocsi anya feltartott.

- Mindegy most már induljunk -  Fogta meg táskáját, s kiviharzott, a házból.

A bőröndömmel, és, a két nagy táskámmal tipegtem oda, a lakó kocsihoz.

- Mi, ez, a sok szar?  -  Lépett mellém Tom, s nézett, a kezemben lévő táskákra.

- Fontos dolgok, és amúgy is mi közöd hozzá? 
- Inkább hagyj békén!  Nincs most időm rád - szálltam be, a kocsiba, s leültem Hanry mellé.

Láttam Tomon, hogy nem kedveli Hanryt, aminek még, az okát sem tudom, mivel nem is ismeri. Egész úton Hanryvel beszélgettem, s hallgathattam Tom barátnője nyávogását.

- Tommy mikor érünk már oda?  -  Nyafogott Ella.

- Még, egy óra - Sóhajtott fel Tom, s a karján lévő karórára pillantott.

Három óra hosszú út után végre megérkeztünk, egy emeletes faházhoz. Mély levegőt vettem, s szálltam ki, a kocsiból baromi jól esett, a friss levegő.

- Ez, a hely csoda szép -  Néztem körbe mosolyogva.

A háztól nem messze volt, egy farm, és attól nem messze, egy erdő. Rég voltam már vidéken talán tíz éves koromban voltam ennyire gyönyörű helyen. Erre felé még, a levegő is más, szeretek, a természetben lenni.

-Mondtam, hogy élvezni fogod - karolt át Anastasia, s együtt bementünk, a házba.

A ház régi stílusú volt, egyszerűen imádtam! Gyorsan elfoglaltam, az emeleten, a szobámat, s pakoltam ki, a cuccaimat, amint ezzel megvoltam, lementem, a nappiba, ahol, a többiek ültek, s beszélgettek. Le ültem Anastasia mellé, s a vállára hajtottam, a fejem.

- Ne legyél fáradt, megyünk túrázni - Vigyorgott rám.

- Én most ki hagyom de ti nyugodtan menjetek.

- Ne már Moon!

- Két hétig leszünk itt, lesz időm bőven menni túrázni -  Emeltem fel fejemet, s néztem rá.

- Jó... te tudod -  Forgatta meg szemét.

Beszélgettünk még, egy kicsit, aztán  mindenki elment túrázni, egyedül, az én kivételemmel vagy is , azt hittem.....

Levettem magamról, a nadrágot, s a felsőt így fehérneműben álltam, a szoba közepén. Mivel senki sem volt itthon, így ki mertem menni, a szobából, s, a fürdő szobába akartam venni, az irányt fürdeni, csak hogy, az én szobámmal szemben lévő ajtó kinyílt, és Tom lépett ki rajta.

Lefagyva álltam vele szemben, s csak néztük egymást percekig.

- Fordulj már el  bazdmeg!  - Kiabáltam rá.

- Ja ízé.... Bocsi -  Fordított  hátat nekem, én pedig gyorsan magam köré csavartam, egy törölközőt.

- Ide nézhetsz -  Mondtam, mire Tom azonnal szembe fordult velem.
- Te, miért nem mentél, a többiekkel? 

- Nem volt kedvem -  Rántott vállat.
- Amúgy, egy jó tanács ne vegyél fel legközelebb csipkés bugyit, mert mindent láttam - kacagott fel.

- Marha vicces vagy faszfej -  Viharoztam be, a szobába, s vágtam rá, az ajtót.

Miután felöltöztem le akartam menni, a nappaliba filmet nézni, de Tom már  megelőzött.

- Mi ez, a szar film?  -  Ültem le mellé, s kaptam ki kezéből, a távirányítót.

- Add vissza! -  Kapta volna ki kezemből, a távirányítót, de, én sokkal gyorsabb voltam.
- Moon bazdmeg!  Add már vissza.

- Nem fogom nézni, ezt, a szar filmet.
- Inkább indíts el, egy horror filmet -  Néztem szemébe.

- Jó.... -  Morogta, majd el indított, egy random horror filmet.

Tom közelebb ült hozzám, s karolta át, a vállam, majd kezét, a melleim közé vezette.

- Te meg mi, a francot csinálsz?  - Fordultam felé ki kerekedett szemekkel.

- Mire gondolsz?  - Vigyorgott , s hajolt közelebb arcomhoz.
- Csak, a miénk, az egész ház -  suttogta fülembe.

Olyan furán nézett rám Tom, vággyal teli szemekkel. Nyeltem, egy nagyot, s hámoztam le magamról karját, majd felálltam, a kanapéról.

- Hová mész? -  Kapott kezem után.

- Tom hagyj már békén!  Olyan fura vagy -  Rántottam el karom tőle.
- Mi van veled?

Tom nem válaszolt csupán felállt, a kanapéról, s ajkaimra tapatt. Teljesen lefagytam, csak álltam mozdulatlanul, egy helyben, majd észbe kaptam, s ellöktem magamtól.

- Mi ütött beléd Tom?  -  Ziláltam, s őt néztem.

- Nem tudom... Ne haragudj -  Rohant ki, a házból, ezzel magamra hagyva, a kusza gondolataimmal.

Titkolt érzelmek ~Tom Kaulitz. Where stories live. Discover now