Tiltott csók (Befejezett)

20

- Az irodámba. Most.

Mi a fasz. Kinek hisz engem ez a faszi? Hát kurvára benézte, ha azt hitte, hogy majd én is úgy ugrálok neki mint az a szánalmas Rodriguez. Kurva anyját annak a kurvának is.

Amióta Mr. Clark betette ide a lábát ő a nyomában van. Folyamatosan ott lebzsel körülötte, de szerencsére a mi drága jó főnökünk még csak le se szarja azt a nőt.

- Nem- jelentem ki nem törődöm stílusban, majd a gépemhez fordulva lezártnak tekintettem ezt a beszélgetést

A többi dolgozó felszisszenve, behúzott nyakkal figyelte a cselekményeket. Az arcukra van írva, hogy mennyire várják Mr. Clark reakcióját. Nem hibáztatom őket ezért, mivel engem is érdekel, hogy mit fog reagálni.

- Nem megválaszolható volt az amit mondtam Miss. Collins- morogta a férfi, immár egyre közelebb sétálva hozzám.

Egyre jobban megcsap a férfi mámorító illata. Egyszerűen nem tudok betelni az illatával. Egyre többet és többet akarok belőle. Borzasztó lettem? Szerintem igen.

- Lehet, hogy maga nem várt választ
Mr. Clark, de én szívesen a tudtára adtam, hogy mennyire hidegen hagy az amit kért- néztem ridegen a szemeibe

Istenem, el is felejtettem, hogy mennyire megőrítenek a szemei. Gyönyörűek, de jelen pillanatban elég ilyesztően bámul rám jeges íriszeivel.

- Ne feszítse a húrt Miss. Collins- morogta ideges tekintettel

Hm... vajon mennyire lehet ideges? Úgy egy egytől tizes skálán, körülbelül húszas, de lehet harmincas. Nem tudnám belőni ilyen fényviszonyokban.

- Nem tudom miről beszél, semmiféle húr nincs nálam- nézek rá értetlenül

Már a feje miatt is megérte ezt mondanom. Esküszöm nektek, úgy eltorzult a feje, hogy nekem fájt. Annyira vicces a reakciója. Sajnálom magamat, amiért vissza kell tartanom a nevetést.

- Ahhoz képest, hogy nem szőke elég idióta Miss. Collins- nézett rám komoly tekintettel a férfi

- Hogy maga mekkora egy paraszt- csattantam fel mindenki szeme láttára, mire többen felszisszentek

- Ennyi volt- jelentette ki, majd azzal a lendülettel karon ragadott és magával rángatott, egészen az irodájáig

- Engedjen el- rántottam ki a karomat a szorításából, amint becsukta mögöttünk az ajtót

- Meg kell mondanom drágám, igazán szépet alakítottál az előbb- vigyorodott el, majd végignézve rajtam beharapta az ajkát

Öhm.. elnézést, de ez mi. Nem értem mi a fasz történik. Az előbb még ordibált és rángatott, most meg itt teszi a fejét. Hát mindjárt lecsavarok neki egyet, de úgy egy isteneset, hogy megtanulja végre mi is az a helyes viselkedés.

- Van pofád így végigmérni azok után amit mondtál?- ütöttem meg a mellkasát tiszta erőből.

- Az ütési készségeden még dolgoznunk kell, de szufla az van benned. Egy kicsit megérezte a mellkasom ezt az ütést, de nem ájultam el tőle- mondta, majd elkapta a karomat magához rántott

- Pedig megtehetted volna- morogtam

- Ugyan drágám, ha elájulnék mégis kivel veszekednél?- húzta vigyorra ajkait, miközben szabad kezével a hajamba túrt

- Hidd el találnék valakit- forgatom meg szemeimet

- Mi volt ez a közjáték közted és Philip között?- tért a lényegre végre

- Mi lett volna? Semmi- rántottam vállat

- Ne szórakozz velem, ha nem volt semmi, akkor mégis mi a faszért kérdezgetett rólad és arról, hogy foglalt vagy e? Hümm? Halljam Amara.- simított végig az államon- Beszélj- parancsolt rám

- Egy idióta vagy, nem mellesleg szánalmas is- forgatom továbbra is a szemeimet arra amit mond

- Lehet, de én nem ezt kérdeztem- szorított rá a hajamra, mire a fejem kissé hátrabillent

- Honnan tudjam miért beszélt rólam?- kérdezem- Nem beszéltem vele semmit.

- Helyes- simított végig alsó ajkamon- De ez a felső nem munkába való- morogta

- Nincs vele semmi gond- nézek le a felsőmre

- Aha, kivéve, hogy kivan az egész melled- morogta

- Hagyjon engem békén- megpróbálom eltolni magamtól, de lehetetlennek tűnik

- Vegye szépen a kabátját és pakoljon össze- jelentette ki

- Mi?- nézek rá meglepetten- Minek?

- Hazaviszem

- Aha.. miért kell hazamennem?- nézek rá továbbra is kérdőn

- Ma este rendezvényre megyünk- jelentette ki, majd felkapva asztaláról a kocsikulcsát felém fordult

- Ez lemaradt- mondta, majd hosszasan megcsókolt

- De hiányzott ez- sóhajtotta, majd utoljára végigsimítva ajkaimon eltávolodott

- A parkolóban várlak- mondta, majd ki is ment az ajtón

- MI A FASZ- kiáltottam fel

____________________________________

Sziasztok!

Nagyon sajnálom ezt a hosszú kihagyást, de se kedvem, se időm nem volt nagyon az íráshoz. Igyekszem visszarázódni és részeket hozni a továbbiakban is. Ez a rész sajnos elég rövidre sikeredett sajnos, de a semminél úgy gondolom ez is több. Még egyszer elmondom, hogy sajnálom ezt a nagy kihagyást és megígérem, hogy több ilyen nem lesz. Puszillak titeket és remélem, hogy tetszett ez a rész is, a hosszúságától függetlenül persze. 👀💕