Gyűlölve kívánlak II. -Vándorló érzelmek zivatara

1. rész

2 évvel később…

Melani

Két évvel ezelőtt omlottam össze. Két évvel ezelőtt mellette voltam. Azóta már rég Pesten vagyok. Nos, hogy mi lett a gyermekünkkel? Miután hazajöttem, két hétre rá elvetéltem. Minden szarság rám zúdult. Szó  szerint minden. Egyedül Büdi volt az, aki mellettem maradt végig. Miután elvetéltem keresztanya lettem. Nikinek született egy kisfia, aki tündéri. Spanyolországban élnek, és imádják az ottani életet. Rég összeházasodtak, és már aligha vesznek részt a maffiában, aminek örülök. Diego végig mellettem volt. Segített amikor a padlón ittasan fetrengtem, amikor naponta egy doboz  füves cigit elszívtam. Elég durva volt. Mindig segített nekem. Nos és jön a nagyobb falat, a szüleim. Nekik azt adtam be, hogy egy üzletemberrel ismerkedtem meg és kimentem vele külföldre. Aztán jöttek a hülyébbnél hülyébb kérdésekkel. Miért mentetek szét? Miért nem hívtál?
Apám megvetett engem, miszerint én mindenkivel összeboronálom magam. Hát igen, bőven kaptam a hideg zuhanyból amiből nem is kértem. Nem egyszer volt rohamom, és egyedül csináltam végig, egyedül küzdöttem le. És most megyek a közeli kávézóba, ugyanis Diegoval találkozom , állítása szerint jó híre van.

Nataniel

Miután megtudtam, hogy gyerekem lesz én lettem a világ legrosszabb embere. Mindent megtettem, hogy megtaláljam Melanit és visszahozzam, de ez annyira megalázó lett volna. Rábíztam Diegora, ő mindig mondja, hogy- hogy van. Elmondta, hogy elvetélt. Elmondta, hogy gyakran vannak pánikrohamai, amiket igyekszik kezelni. Mondta, hogy erősebb nő lett belőle, mint valaha, illetve, hogy a szüleivel pontosabban legjobban az apjával megromlott a kapcsolata. Tudom, hogy Melani az apját szerette a legjobban a világon, viszont ezt a szeretetet az apja sosem mutatta ki felé. Nehezen, de megpróbáltam a maffia ügyire koncentrálni. A legelején szinte lehetetlen volt, de megcsináltam. Melanit a különböző nőkkel próbálom elfelejteni, de a végére undorodom még magamtól is. Sosem fogom már azt az érzést érezni, mint vele. Mert ő, olyan Ő volt. Mert ő ártatlan volt, akit bemocskoltam, és ő imádott a mocsaimmal együtt. De ez az élet rendje: Vesztesz tisztességesen vagy nyersz mocskosan.

Melani

Megérkeztem a kávézóba és levettem a kabátomat, az ősz közep már túl vagyunk, de még mindig fúj a szél. Imádom ezt az időszakot.
Meglátom Diegot egy asztalnál ülve, majd rá mosolygok és leülök vele szembe. Szinte azonnal mellettem termett a pincér és kérdezte, hogy mit kérek. Mondtam, hogy csak egy kávét kérek feketén. Miután felvette a rendelésem már Diegora fókuszálhattam.

-Nos mi a jó hír? -Kérdeztem izgatottan.
-Van egy tanfolyam, pontosabban egy divat tanfolyam -mondta mosolyogva.
-Tudod, hogy nem tudok rajzolni és ruhákat tervezni -mondtam miközben megköszöntem a kávét, és bele kortyoltam.
-Egy olyan nőt keresnek aki ezeket eladja, vagyis reklámozza. Én rád gondoltam, hiszen neked nagyon jó beszélő késséged van, illetve imádsz szerepelni.
-Igaz, de ez hol is van pontosan?
-Olaszországban -mondta, majd bele kortyol a habos lattejába
-Te most viccelsz velem?-Kérdeztem nevetve.
-Miért tenném? -Ráncolta össze szemöldökét.
-Te is tudod, hogy abba az országba soha az életembe nem megyek többet.
-Melani, ha örökké az árnyékába élsz,sosem fogsz kitörni. Ne légy a rabja! Próbálj új életet élni.
-Nem tudok...
-De igen. Különben meg már nem bírod lemondani, mert már igent mondtam rá. Nem mellesleg, csak elmondom egy rakás pénzt vonnak le a számlámról, úgyhogy ezt nem nagyon akarhatod te sem, nem igaz?-Ráncolja össze a szemöldökét ismét.
-Nyilván nem, de miért a nevemben hoztál döntést? Erre még alszom egyet.
-Felőlem, de tényleg ha hajléktalan leszek, hozzád költözöm -mondta nevetve.
-Hülye vagy, még szép, hogy elfogadom. Igazad van, nem élhetek az árnyékában, és igazából, már nem is akarok. Eleget szenvedtem már miatta -mondtam az utcára nézve, ahol szinte egy lélek sincs.
-Ez a beszéd csajszi -mosolyott és pacsiztunk egyet.

Miután kibeszéltük magunkat a lelki állapotomról elbúcsúztunk egymástól. Én hazafelé érve tárcsáztam anyám számát. Már előre félek. Három csöngés után fel is vette.

-Szia anya.
-Na, milyen kellemes meglepetés. Öt hónap alatt eljutott a lányom kezébe a  telefon. Hogy vagy?
-Egész jól. Csak mondani akartam, hogy visszamegyek Olaszországba.
-Ne menj! Nem mehetsz vissza ahhoz az emberhez!
-Felnőtt nő vagyok anya. Támogatnod kellene, biztatnod -mondtam könnyes szemekkel.
-Hogyne, bíztatnálak! Tudod mit? Nem érdekel hol vagy, vagy hogy mit csinálsz. Ez a te életed, és nem szólhatok bele. Menj el Olaszországba -mondta, majd bontotta a vonalat.

Wow. Anyám háromszázhatvan fokos fordulatot vett, amikor megtudta, hogy a tudta nélkül mentem Olaszországba egy teljesen idegen férfival. Talán még az is jobb lett volna, minthogy elrabolnak. Már a lakásom előtt állok amikor megcsörren a telefonom. Apám az. Remegés kerítette hatalmába a gyomrom, de végül felvettem.

-Szia apa.
- Hallottam mész vissza.
-Igen, anyám már jól kioktatott, szóval ha te is azt akarod, akkor köszi, de már kaptam eleget -mondtam miközben lépcsőztem felfelé a lépcsőházba.
-Nem, eszemben sincs. Csak jó utat szeretnék kívánni. Felnőtt nő vagy és nem  szólhatunk bele az életedbe. Kérlek vigyázz magadra!

Bontotta a vonalat anélkül, hogy én mondtam volna bármit is.
Felbaktattam a lakásba és ledobtam magam a kanapéra. Még azt sem tudom, hogy mikor lesz ez az egész. Megint belevágok az ismeretlenbe, de semmi vész. Hozom a formám.
Felhívtam Diegot, hogy mégis mikorra lenne ez az egész. Mondta, hogy nyugodtan csomagoljak. Igy elkezdtem csomagolni. Új élet vár rám és én élni fogok vele. Holnap este 22:00-kor indul a gépem. Egész nap takarítottam illetve rendeltem kaját, majd lefürödtem. Viszonylag hamar lefeküdtem, de csak forgolódtam. Végig kattogott az agyam, hogy "Mi lesz ha találkozunk?" "Mi lesz ha újra érzem majd?" De muszáj ezeket kivernem a fejemből,másképp újra felemészt. A hangok a fejemben egyre jobban elhalkultak, és elnyomott a sötétség.

Nataniel

Már rég elmúlt éjfél, de a telefonom rezegni kezd mellettem. Diego hív.

-Igen? -Kérdeztem orrnyergemet masszírozva.
-Melani holnap Olaszországba megy. Pontosabban Milánóba -mondta unottan.
-Hány órakor indul a gép?
-22:00.
-Minek jön?-Kérdeztem idegesen.
-Van egy divatcég, aki reklámozásra keres nőket. Reklámozza céget meg amblokk mindent.
-Melyik céget? -Kérdeztem felállva a székemből és fel le járkáltam a dolgozóba.
-Damiano & Torricelli Family Fashion Company.
-Értem -mondtam majd bontottam a vonalat.

Még a mai nap megszerzem ennek a cégnek az 50%-át.
Muszáj őt látnom érezni akarom a tekintetét. Viszont már nem akarok neki fájdalmat okozni semmiképpen sem.
Szeretném őt látni, de még jobban szeretném, ha boldog lenne.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
A várva várt rész, amire már annyian vártatok. Remélem tetszik, holnap is hozok még egy rész, hogy ismerkedjenek a sztorival. Aztán megy minden a rendes kerékvágásba, minden héten szombatonként. Írjátok meg a véleményeteket!

XOXO:Jázmin 🍒
Tiktok:DarkCherry666
Instagram:DarkCherry666

(Helyesírási hibákért bocsi 🐷)