Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Olyan reménytelen ez a fekete árok, Már feladtam és csak várok. Mire is várok? Én sem tudom, Csak sodródok megállhatatlanul.
Csillagok fejem felett halkan pislákolnak, elveszetten, bátortalan, Mintha egy jelre várnának, hogy kihunyjanak, S feneketlen mély gödörbe áshassák magukat.
Lehullik az első, majd második csillag, S egyszercsak rájössz: elrontottad. Szétesik az összkép, mit oly sokáig tanultál, Ismeretlen látvány veszi át a trónját.
Szokatlan az új táj, nem tudod mi hol, Százfelé halvány fény pislákol. Halkan ragyogó fények, Vajon segítenek neked? Vagy csak visszalöknek sötét gödérbe? Félő, nem éri meg kockáztatni újra, S inkább tovább sodródsz a végtelenig tartó távolba .
