Bemutató

27 4 0
                                    

Szerettem suliba járni. Akár hiszitek, akár nem, nem a barátok miatt. Abból nagyon kevés volt nekem. Tanulni szerettem nagyon. De persze a hátrány mindig ott volt. Végig kellett néznem azt a sok bugyuta szerelmespárt az udvaron, a tanteremben, a menzán, oké szóval mindenhol. Sosem jártam még senkivel eddig..16 éves vagyok mindössze, még az ideálomat sem tudom. Dee~ nem sokára már 17 leszek, aztán 18 és ahh, alig várom. Majd elmehetek Amerikába egyemtemre vagy bárhová máshova, ha már nagykorú leszek végre. Itt úgysem érdeklem a legyet sem, minek maradnék itt? Bár a szüleimnel jó kapcsolatot ápolok és büszkék rám a jegyeim miatt. Ha az ember szingli az annak is az előnye, hogy nem vonják el a figyelmét semmiről. Lehet jobb is hogy nincs senkim, hiába írunk 2024-et. Cikizhetnek miatta, már megszoktam, az emberek mindig találnak majd rajtunk valami hibát, akkor minek feleljek meg másoknak? Még magamnak sem tudok..

Gondolat menetemből anyum szakított ki, mikor megállt az ajtómban hogy szóljon, igazán indulhatnék már. Hétfő van, szóval suli. Amíg isiben vagyok, az ételen sem kell agyalnom.

Még megigazítottam a nyakkendőmet, fújtam egy kis parfümöt mert nem tudom, megszokás? Aztán már lent is voltam az emeletről, a következő percben pedig már cipő volt a lábacskáimon.

- Sziasztok, puszi. - még beszoltam a konyhába nekik, és kiléptem a házból. Mély levegőt véve elsóhajtottam magam. Mintha máris megroppant volna bennem valami, pedig még egy szerelmest sem láttam ma. De örültem hogy még nincs reggel 7:21-kor olyan meleg.
Érzem hogy ma is sokat fogok belül szenvedni...

Szerelmes rosszfiú (Jikook) ⚢Where stories live. Discover now