A kiscicám [TodoDeku]

2.

Másnap reggel a felemás hamarabb felkel mint a többiek mert ő lakott a legtávolabb és inkább gyalogolni szeret minthogy buszozni.

Ezért felkelt, felvette a fekete melegítő nadrágját a nagy pólójával és egy táska ruhával elindult a házuk felé, útközben betért a kedvenc kávézójába.

Sho: Jó reggelt Inko hölgyem!- szólalok fel a zöld hajú kasszásnak.

Inko: Szia Shoto! Megmondtam már hogy neked Inko néni vagyok! Olyan vagy nekem mint valami rokon! Szóval engem nehogy le hölgyemezzél újra!

Sho: Bocsánat érte... Nem akartam ennyire... Uhmm... Kellemetlenné tenni önt?

Inko: Semmi gond vele drágám! Mit kérsz? Az átlagosat?- kérdem a felemás fiatalembertől.

Sho: Igen

Inko: Rendben akkor egy frappe érkezik extra tejjel, mellé egy taiyaki ugye?

Sho: Igen, és a fateromnak szeretném kérni a-

Inko: Kóreai rizstorta milk tea-vel.- adom rá a választ egyből.

Sho: Már mindent tudsz...

Inko: Rendszeresen jársz ide... Persze hogy tudom mi kell neked! Nővérednek készül a boba tea és a leves. Bátyádnak meg matcha lesz és oda raktam neki a budlakh-ját thebokkival. Anyukádnak meg majd én elviszem a sushiját...

Sho: Köszönöm szépen...

Inko: Összesen 12.43 lesz

Sho: Egy kicsit túl olcsó, nem?

Inko: Hagyjad az árat...

Sho: Rendben...

Ezzel a felemás fizet majd elköszön és elindul hazafelé, otthon benyit ahol a nővére egyből elveszi a cuccot tőle és elmegy megtálani miközben Shoto lerakja a cuccát a szobájába utánna csatlakozik a családhoz étkezni.

Enji: Lárom gondoltál mindenkire....

Sho: Mint mindíg ha nem vetted volna eddig észre...

Natsuo: Inkább csak együnk már!

Fuyumi: Egyet kell értenem Natsuo-val itt.

Enji: Akkor jó étvágyat!

Mindenki: Jó étvágyat

Neki láttak az étkezésnek és a vége felé Fuyumi megszólalt.

Fuyumi: És hogy telnek a napjaid a U.A.-ben?- kérdem az öcsémtől.

Sho: Jól, mennek a napi dolgok, de most megnyitottak egy több mint tíz éves keresést újra. Izuku Midoriyát keresik... De ezen kívül nincs semmi más...

Fuyumi: Na.

Sho: Ja... Tanulunk, edzünk, megcsináljuk a házinkat, edzünk még egy jó órát majd megvacsorázunk, lefürdünk és vagy beszélgetünk vagy elmegyünk aludni...- kezdem el sorolni a napomat

Enji: Gonoszok mennyire támadnak?

Sho: Szoktak támadni, de most különösen kevesebbett...

Enji elkezdett bólogatni ahogy Fiyumi összeszedte a tányérokat és elmosta. Közben a három fiú még az asztalnál beszélgettek.

Nat: És uhm... Mi van az új rendszerrel az iskolátolban?

Enji: Új rendszer?!

Sho: Ja, még semmi igazából...

Enji: Milyen új rendszerről beszélrek itt?

Nat: Nem hallottál még róla? Teli van vele a hírek...

Enji: Mostmár magyarázatot kérek, de azonnal!- fordulok a két fiú felé.

Sho: Annyi a lényeg hogy tarthatunk állatokat a kollégiumba

Enji: Tényleg?- nézek rá kérdőiesen

Sho: Aha, már többen mondták hogy élni fognak a lehetőséggel és behozzák az állatukat.

Enji: Hát de neked nincs.

Fuyumi: Apa, attól még közölhet tényeket.-szólok bele a beszélgetésbe a konyhából

Enji: De ha egyszer nincsen állata!-állok fel az asztaltól és növelem meg a lángjaimat.

Nat: Nyugodj meg! Egy tény közlése miatt nem kell a házat leégetni!

Enji:...

Fuyumi: Látod? Ennyire könnyű! Nem kell minden kis dolgon felhúznod magad.-jövök vissza a fiúkhoz ahogy az ennivalót feltálaáom

Sho: Meditálhatnál. Nekem jól működik.

Enji: Nekem nincs ilyenre időm, hős vagyok, az első számú! Nem valami meditációs idióta!

Sho: Már bocssánat, de én meditálok! Meg is kapom azt hogy meglátszik a viselkedésemen....

Fuyumi: Az jó! Legalább van egy nyugodt is a családban.-szóltam oda az öcsémnek miközben visszaültem közéjük.

Nat: Én szerintem mostmár húzok aludni... Sziasztok!

Sho és Fuyumi: Szia!

A vörös hajú férfi szó nékül elhgyta a helységet majd bevonult a szobájába otthagyva a két gyermekét még az asztalnál beszélgetni.

Fuyumi: Na és van valakid? Vagy tán szerelmes vagy valakibe?

Sho: Mi? Nem!

Fuyumi: Biztos tetszik az egyik lány!

Sho: Khm.-nézek rá

Fuyumi: Ouh... Bocsi... El is felejtettem...

Sho: Mindegy... Inkább csak megyek aludni... Azzal jobban járok.-ezzel felállok az asztaltól és elindulok a szobám felé.

Fuyumi:Hát akkor jó éjt...

A felemás bement a szobájába ahol megnézte az üzeneteit, hátha hagyott neki valamit is. És volt is üzenet, az osztálycsoport teli volt küldözgettve szarságokkal, veszekedés is történt, de nem volt olyan nagy, meg az átlagos faszságokon vesztek össze.

Sho: Eskü sajnálom ilyenkor Iidát és Momot... nem érdemlik meg mindezt...- letettem a telefont majd felraktam a fülesemet és az esti meditálásom után be is feküdtem az ágybak a telefonomat az asztalon hagyva ahol időnként felvillant egy-egy üzenet miatt.