Sztorik tőletek és nektek

Viharfelhők

Sötét, viharos nap volt ez a mai. A Föld birodalmának ez egy döntő nap volt, ugyanis a Tűz birodalma, egy külső világból érkezett, falubeliek nemzetségébe tartozó tinédzser, Mátás (becenevén Matyi), vezetésével hadjáratot indított a Föld birodalma ellen. Sifa, a villámsárkány számára ez mégis örömteli nap volt. Ma tojta meg az első tojását, és már csak néhány óra választotta el attól, hogy megpillantsa ujdonsült fiókáját. Várharóan lila színű lessz, mint az apja, Sadmat, akit 3 évvel ezelőtt koboldok vadásztak le. De ez már a múlté, és most mindjárt megszületik a fiókája, és csak ez számít. Elindult egy kis vadászatra, hogy a fiókát zsenge kristájpapagájhússal várja. Ekkor Sifa még nem tudta, hogy két órával később, mikor visszajön, már nem lesz szügség a húsra.

Matyi a malacemberek élén harcolt a gerilla koboldok és piócaemberek ellen. Pár száz méterre tőlük az orkok és a szenes csontvázak hátrálni kényszerültek az óriások és a majomemberek miatt. Matyi már átkozta magát, amiért egyezséget kötött a majomemberekkel, hogy nem égetheti fel a dzsungelt. Megszegni nem akarta, mert tisztességes volt. Hirtelen meglátott valamit. Úgy nézett ki, mint egy kéktre festett kődarab lenne, sárga villámmintákkal. Határozottan felvette, majd riadót fújt. Szerencsére, mert már a gyíkemberek is kezdtek meghátrálni a szúnyogemberektől. Az orkok, a malacemberek, a szenes csontvázak, a gyíkemberek, az óriásskorpiók, Aftae, a kis pókocska, és Matyi, kezében a furcsa tárgyal, visszafelé rohantak a föld népei elöl. Az alig 4 órás vereség az összes tűz sivatagbol érkezett katona számára nagy szégyen volt.

Matyi elgondolkodva ült a tróntermében. Az előtte álló álványon a furcsa tárgy feküdt, amit a dzsungelböl hozott. Nem tudta hogy mi lehet az. Ám egyszer csak váratlan dolog történt. A tojás - mert a tárgy, amit Matyi a dzsungelböl hozott, egy tojás volt. - megrepedt. És egyre több repedés kezdett megjelenni rajta. Mostmár Matyinak is világos volt a hejzet. Odalépett a tojáshoz és elkezdte lefejteni róla lefejteni a darabokat, és a tojásbol előbujt egy kis, lila villámsárkány! Matyi azonnal oda hivatta a legbizalmasabb tábornokait.

- Szerintem nem túl jó ötlet egy sárkányt dédelgetned - monta Cullus, a szenes csontvázak mindig pesszimista hadnagya, miután matyi eléjük tárta a hejzetet, és azt hogy úgy dönt, hogy megtartja a sárkányt, és elnevezi Sadimnak.
- Haggyad már Cullus, szerintem cuki ez a sárkány! - mondta Timsah, a gyíkemberek hercegnője. Majd csak halkan hozzátette:- a gazdája is.
Matyi ezt nagyon jol hallotta, de nem szólt semmit. Már jó ideje észrevette, hogy tetszik a lánynak.
- Veszéjes lehet, elvégre az ellenséges területről van, és amúgy is, nem sok mindenkinek sikerült sárkányt idomítani. - állt Cullus oldalára Heta, a malacemberek realista minisztere.
- De ha sikerül, akkor talán mi leszünk a legerősebb birodalom az többi elemközül! - mondta Ra Pouri, az orkok tábornoka. Végül megszületett az a döntés, hogy Sadim maradhat.

Az eset óta öt év telt el, és Sadinbol egy átlagos méretű vilámsárkány lett. Nem volt túl kicsi, nem volt túl nagy. Matyi pedig úgy szerette mintha a gyermeke lett volna. Matyi meghozott egy döntést. Úgy döntött, hogy vissza tér az elemek birodalmán túli világba, ahonnan jött. Újra összehívta a kedvenc tábornokait, és így szólt hozzájuk:
- Figyeljetek, barátaim. Mit mind tudjátok, én a külső világbol érkeztem. Most úgy döntöttem, hogy visszatérek.
- micsoda?- vágott a szavába Timsah - és minket itt akarsz hagyni?
- mégis hogy akarsz átkelni az üvegfolyón? - kérdezte Cullus.
- ha menned kell, akkor menj, megértelek.- közölte Heta.
- mit kezdünk majd nélküled? A többi elem szétszed minket!- aggodalmaskodott Ra Pouri.
- Először is nem, nem hagylak itt titeket, ha velem akartok jönni, akkor hozzátok az állataitokat, és holnap után indulunk. Másodszor, úgy megyünk vissza, ahogy idejöttem. Vagy nem is, itt van Sadim. Mondjuk az óriásskorpiód nehezen fog felférni. Harmadszor, köszönöm hogy ragazkodsz hozzám Heta, nagyon jó barát vagy. - itt Heta némileg mesértődött - Negyedszer, a birodalom dolgai már nem az én gondom. Tehát, velemjöttök?
- IGEEN!

Matyi gyors beszédet intézett a tűz népeihez, amiben összefoglalta a hejzetet. A népei kicsit csalódottak voltak, de megèrtették a királyuk honvágyát. Akkora buli, mint amit Matyi búcsúztatója volt, még a Víz birodalma felett aratott győzelem után sem volt. A nap és egyben az ünnepség vége felé még Matyi és Timsah között is történt valami, amiröl csak ők ketten tudtak, nameg Aftae, a kis pók. Másnap aztán már az üvegtó partján álltak. Sadimon egy nyereg, egy kosár, és egy hám volt, amin egy másik kosár volt, amiben Lason, Cullus óriásskorpiója számára volt fenntartva. Délben Matyi a nyeregben ült, vàllán Aftae, a pók. A kosárban 8 lény foglalt hejet: Timsah, nyakában Skliznuti, a kígyó. Ra Pouri, ölében Bege, a sivatagi róka kuporgott. Heta körül ott szaladgált a három névtelen szurikáta. Cullus kedvetlenül ült a kosárban, nem szivesen hagyta egyedül Lasont, az óriásskorpióját, aki már helyet foglalt a hámon lógò kosárban
Sadim fölszállt. A társoság búcsút intett az elemek birodalmának, aztán már többet vissza se néztek.

Matyi bosszút tervezett, de még milyet. - Most majd visszakapják azok a rohadt nácik, amit a falummal műveltek! - mondta magában. 2 napon keresztül repültek, amikor végre kirajzolódott japán körvonala, ami az elemek birodalmához legközelebbi külső birodalom volt.

Remélem tetszett a sztori mindenkinek, aki olvasta. Ezt a sztorit István barátomnak a kérésére irtam. Nem lett akciódús, mint ahogyan kérte, de most csak ez volt az eszemben. Remélem Istinek is tetszett a sztori, és még nyugodtan lehet írni a megadott témákban!