Úgy szaladok, mint a szél,
Báltermem a csillagos ég,
Lábam könnyű, mint az álom,
Nincs nálam szabadabb a világon.
Gyere kedves, fogd a kezem,
Töltsd az éjszakát velem,
Táncolj, ahogy a szél viszi lábad,
Gondod hagyd az éjszakában.
Szabad vagyok, ezer módon,
Nincsen aki nekem hódol,
S nincsen ember sem felettem,
Sem ellenem, csak mellettem.
De ha feljő nap, átkom újra
Kőbe zár majd el, a múltba.
Legyél itt, ha eljő az Éj,
Szabadságom csak benne él.
