Ahogy találkoztunk

Most mit akarsz? 1.fejezet

  Most mit akarsz?

Írta

Nagy Zoé Szilvia

1. fejezet

Ahogy találkoztunk

Becsöngettek matekórára. El is indultam a tanterembe amikor belebotlottam Zoliba, abba a seggfejbe akivel együtt voltam egy évig. Elhitette velem, hogy szeret, de mégis megcsalt azzal a ribanc Vikivel.

Szia Lara, figyelj nagyon sajnálom az egészet ami köztünk történt, nem így akartam, hogy végződjön.

Én is nagyon sajnálom, hogy egy évig veled voltam, előbb kellett volna szakítanunk.

Rámosolyogtam és belekönyököltem egyet, hogy érezze a törődést. Hálisten ő eggyel fölöttem van, így nem vagyunk osztálytársak. Amikor belépett az ajtón Tamás bá, a hangzavarból nyomban csönd lett.

Kérlek nyissátok ki a tankönyvet a 189 oldalon - valamiért nem értem ezt a hülye másodfokú függvényt, majd csak megértem.

Ha megkérdeznék tőlem, hogy utálom-e a matekot azt mondanám, hogy nem. Kivéve a törteket meg a szögszámítást, na azt gyűlölőm. Óra után odamentem legjobb barátnőmhöz Rebihez. Rebivel évezredek óta barátnők vagyunk, körülbelül azóta amióta ide költöztünk. Ő volt az a suli első napján, aki előítélet nélkül kedves volt velem és manapság ez nagy szó.

Szia csajszi, képzeld kivel találkoztam?

Na kivel?

Zolival.

Hadd találjam ki, nagyon sajnálja.

Talált. - mindig tudja mire gondolok, ezért vagyunk legjobb barátnők.

Nagy kibeszélések után az udvar felé vettük az irányt. Miután leültünk Rebivel a kedvenc helyünkre a kisház mögött oda jött hozzánk Peti. Peti, hogy is mondjam egy kicsit fura. Tavaly kilencedikben magyar órán elkezdett fura hangokat kiadni miközben aludt. Senki sem értette mit motyog, azóta is emlegetik. Rebi azt mondja, hogy totál belém van zúgva, de ez szerintem egyáltalán nem igaz.

Sziasztok, csak szólni akartam, hogy Viki bulit rendez. Mindenkit meghívott! Ti jöttök?

Nem hiszem... - főleg azok után, hogy az egy éves kapcsolatom miatta (is) ért véget.

Ott leszünk! - ránéztem Rebire, de úgy, hogy éreztessem vele, hogy megfogom ölni.

Tök jó, én is ott leszek! Szia Lara... - bámult egy percig utána megszólalt - meg Rebi! Ott találkozunk!

Mielőtt leszidhattam volna a legjobb barátnőmet, hogy pontosan miért is leszünk ott annak a buliján, akivel megcsalt az exem, becsöngettek biosz órára. Kata néni az egyik kedvenc tanárom, mindig kedves, habár egy kicsit szigorú. Amíg írt a táblára kitéptem egy papírt a füzetemből elővettem a tollam és csak ennyit írtam rá TE TELJESEN MEGŐRÜLTÉL! Összegyűrtem és odadobtam Rebinek. Alapból egymás mellett ülnénk, csak elültettek miket egymás mellől. Szerintem tudjátok, hogy miért. Amikor kinyitotta a kis galacsint nézett rám furán, hogy mi a baj. Utána rám néztek furán, amikor elkezdtem rázni a fejem és nagyokat tátogni a számmal.

Minden rendben Lara?

Igen Kata néni - csak egy kicsit ideges vagyok.

Az óra után rohantam is Rebihez, hogy mégis mit képzelt.

Rebiii!!! - üvöltöttem az osztályterem másik végébe.

Mi a baj? - nézett rám kérdőn.

Talán az, hogy azt mondtad ott leszünk a Viki buliján. Pedig én nem akarok menni, mert attól még, hogy azt mutatom túlléptem Zolin ez egyáltalán nem így van! - fakadtam ki.

Jó, jó nyugi bocsánat nem tudtam, hogy ez ennyire kiakaszt. Csak gondoltam jó lenne egy kicsit kikapcsolódni. - vonta meg a vállát.

Tudod mit? Igazad van elmegyünk arra a bulira és kurva jól fogjuk magunkat érezni! Lehet, hogy egy-két jó pasit is megismerünk.

Ez a beszéd csajszi! - ölelt meg teljes erejével.

Suli után elköszöntem Rebitől és elindultam a buszmegálló felé. Mindig imádkozom, hogy senki ne legyen a buszmegállóban nehogy valakivel beszélnem kelljen, nem vagyok az a beszédes típus. Pechemre persze, hogy volt valaki a buszmegállóban. Messziről nem láttam, de közeledve egy fekete rövidhajú, fiút láttam meg, nem mondanám az esetemnek. Öt perc múlva jön csak a busz, úgyhogy addig felvette a fülhallgatómat és bekapcsoltam a kedvenc műsor listám. Mindenféle zenét hallgatok spanyoltól kezdve, rappen át mindent. Alap járaton mindenevő vagyok. Már nyolc perce várok a buszra és még mindig nem jött meg a busz. Amióta itt élünk általában mindig késett busz.

Nincs olyan, hogy ne késne ugye? - szól hozzám.

Igen, igen – nevetek zavaromban.

Egyébként, hogy hívnak? - mosolyog rám kedvesen. Eddig észre sem vettem milyen szép kék szeme van.

Tessék? ...Ja, Lara. - nem tudom miért vagyok ennyire zavarban. - Téged?

Mire elmondhatta volna a nevét, megjött a busz. Felmutattam a sofőrnek a jegyemet és leültem a kedvenc helyemre. Az ablak mellet van közvetlen a sofőr mögött. Már évek óta mindig ide ülök bármilyen buszon, amióta az eszemet tudom. Az ismeretlen fiú pont mögém ült, szó szerint. Mielőtt felvehettem volna a fülhallgatómat, hátulról a fülembe súgja.

Ákos. - de szép neve van...