Verseim

Elmúlik

Elmúlik a szeretet,

Mint a szép idők.

S felváltja a zord pillanat,

Mint amikor a nap megszakad. 

Szívem lecsukja szemeit,

S egy aprócska lakattal bezárja magát.

Elveszti piros színét,

Majd a feketeség beköszönt.

Azt hittem nem

Lesz ilyen velem,

Hogy nem talál rám

E boldogtalan érzelem.

De tudom, hogy nem tart örökké.

Hiszen semmi sem szól egy életre.

De ez mégis olyan,

Mintha egy egész életre végig kísérne. 

Elmúlik, egyszerűen elmúlik.

Nem így írták,

Meg e szép történet.

S én ezzel élem le az életemet.