Itt keződik az én történetem. Nem ugrunk vissza olyan hú de sokat az időben csupán csak három évet. Ott kezdődőtt el minden mivel akkor ismertem meg életem legelső komoly kapcsolatának a partnerét. A kedves aranyos srác neve Liam volt. Ő az a tipikus anyuci picike fia vagyok aki azt hitte ha behódól és azt teszi amit mondok minden le van rendezve. Tudni illik én szűz vagyok és mikor oda értünk volna a pillanatra hogy elveszítsem valahogy sosem tudtam magam rávenni. Mindig visszaléptem. Kezdett kicsit unalmassá vállni ez a kapcsolat...hiszen én nem szeretnék az a tipikus kertvárosi anyuka lenni aki jó feleség és anya plusz belehal abba hogy megírták előre az életét mindig jól kell teljesítenie és persze mindig a férje kedvében akar járni. Engem alapból nem vonzott ez az élet viszont ahogy Liamra néztem tudtam hogy ő pont ez a kategória. El szomorít a tudat hogy a srác akibe tényleg szerelmes voltam ilyen gyorsan elvesztette az érdeklődésemet felé. Éppen egyik reggel szokásosan indultam suliba. Hallottam Liam kocsijának a dudáját majd ki siettem és ültem be. A tipikus banda persze a hátsó ülésen hesszelt. Barátnőm Emily a focista párja Louis Dona a kis szinglink Liam és persze én. A vezető ülés felé pillantottam ahol szokásos kis reggeli Latte-mat nyújtotta Liam és mikor felé nyúltam oda húzva csókólt meg. Majd mosolyogva váltunk el és fel kiabált. -Egy újabb év a gimiben kicsit nem sablonos hogy minden ugyanaz?
-Ugyan Liam mindenki változott a nyár alatt csak te vagy ennyire befásult. Szólalt fel Emily amire csak el mosolyodtam csendben viszont legbelül éreztem hogy igaza van.-Mivan Ella te meg se szólalsz? -Mi? Én? hol kinek? -Régen alig bírtunk lelőni téged a suliba menet. -Jaaa hogy az..nos történtek dolgok a nyár alatt és jobb szeretnék nem megszólalni. Egy pillanatig mindenki el komolyodott hiszen tudták hogy édesanyám a nyár folyamán életét vesztette egy autó balesetben. Nem neheztelhetek Liamre mivel mellettem volt egész idő alatt és ez nálunk manapság ritka. -Jól vagy..? Fogta meg a kezem óvatosan és kedvesen mosolyodott el. Fel kaptam a fejem a hangos gondolkozásból és bólintottam. -Na akkor induljon a tizenegy a osztály a suliba. Meg indulva kapaszkodtam meg kicsit az övben,Liam nagyon figyelt egész úton és mikor meglátta azonnal lelassított hogy nekem jobb közérzetem legyen. Kedves volt tőle de nem tudok elmenni akkor sem azok felett hogy teljesen sablonos a kapcsolatunk és unalmas. Próbáltam néha kis életet bele vinni de hát ő azonnal vissza lépett mikor fel vetettem neki valami szenvedélyes dolgot. Mire észbe kaptam a nagy elméleteim közepette beértünk a suliba. Lépkedtem a folyosón és akaratlanul is de észre vettem egy új arcot az osztálytársak között. A kinézete nem hogy átlagon felüli volt de még magas izmosabb testalkata is van. Liam teljes ellentéte, szét vart kezek, bőr szerkó, feke haj és ami a legkülönlegesebb hogy az egyik szeme aranybarna még a másik égszínkék. Mire Emily lökött meg arra eszméltem fel hogy a srácot bámulom mint valami kutya az éppen esetleges vacsoráját. Bámultam még egy pár percig de aztán Emily csapott nyakon hogy ébredjek fel. Nem tudtam hirtelen mivan és ránéztem. -Vissza adjam? Nagyon szívesen nyakon csaplak. -Jaj ne..kérlek... Válaszolta kissé kényes hangon majd dühösen pillantottam rá és indultunk az osztály terembe. Igaz volt merszem vissza pillantani és arra lettem figyelmes hogy az a bizonyos srác is engem figyel. Megráztam a fejem majd beérve leültem a szokásos kis helyemre és figyeltem előre. Nem sokkal később megzavart egy mély hang amire egyből felkaptam a fejem. Felé fordultam és meglepő vagy nem az egyik tanár ült le mellém. El kezdte azt magyarázni nekem hogy óra után bent kellene maradjak beszélgetni a jegyeimről. Majdnem fel röhögtem ugyanis nekem kitűnő átlagom van nem értem mit kell beszélni a jegyeimről. De a felesleges hisztit el kerülve belementem nem szerettem volna ez miatt szaktanárit vagy esetleg intőt kapni. Az úr elindult vissza az asztalhoz majd az ablakon egy levél repült be. Kicsit se tartottam gyerekesnek hogy egy papír repülőt dobnak hozzám de elolvastam. Csak egy üzenet állt benne hogy "óvakodj tőle" sosem értettem ennek az egész üzengetésnek mi a lényege. Miért nem lehet idejönni és a szemembe mondani ha van valami baj. Körbe pillantottam kitől is kellene óvakódjak vagy esetleg ki a fasz írta az üzenetet. Ki tekintve megint megláttam azt a fiút és kezdtem lassan össze rakni a képet de túl bolondnak hittem magam. Hiszen nem egy fantasy könyvben vagy esetleg nem egy filmben vagyok hogy ezek így történjenek. Össze gyűrtem és kidobtam a kukába. Teltek múltak a percek mire elbóbiskoltam. A gyönyörű álmomból megint fel keltett egy mély hang. De ez a mély hang nem rekedtes és savanyú volt hanem inkább lágy és nyugtató. Nem akartam felemelni a fejem de muszáj volt így hát megnéztem kiaz. A szemeim kikerekdtek amikor megláttam hogy az a srác áll mellettem akit bámultam. Nem tudtam mit akar de igazából örültem hogy ott volt. Persze magam mellé engedtem és figyeltem előre. Nem sokkal később bejött egy szőke hajú srác. Egyből el is mosolyodtam majd felálltam de mire fel szólaltam volna felkapott és pörgetett meg. -Naaaaa tegyél leeee!!!. Sikitozva nevetek. -Miért tenném cuki? túl könnyű vagy . Kezdett emelgetni és továbbra is sikitoztam.
