2.

42 2 0
                                    


Lina

A tegnapi napom maga volt a káosz. 

Az egész nap rohanással telt, az exem telefonon zaklat a békülés szándékával, a szállodáim szerencsére vagy sem már magam sem tudom teljesen telítve üzemelnek, itt van a nyakamon az egész foci válogatott. Pali minden órában amikor meglát elmondja, hogy el kell mennem a mai meccsre, de hát nekem erre kurvára nincs időm. Úgyhogy a meccsre elküldtem a bátyámat, az asztissztensem megírta az összes összefoglalót amik a holnapi megbeszéléseimre kellenek én pedig bezártam az irodám ajtaját, hogy még véletlenül se érkezzen egy hívatlan vendég sem....

....Telefon csörög, visszaértek a fiúk a meccsről. Meg kell mutatnom magam az étteremben ha már egyszer állandó vendégeink. Nagy levegőt vettem és elindultam ki az ajtón, annak reményében, hogy hamar le tudok lépni. 

Éreztem, hogy mindenki feszültebben vette a levegőt amint meghallották, a cipőm sarkának kopogását. Nem tagadom, imádom ezt az érzést. Amikor sétálsz és mindenki mindent próbál úgy csinálni, hogy neked jó legyen. Pedig, ha tudnák, hogy nekem teljesen mindegy mit hogy csinálnak egészen addig, amíg a szálloda pénzt termel.

Belépve az étterembe éreztem, hogy minden szem rám szegeződött. Persze, hiszen belépett egy fiatal nő jó egzisztenciával és persze ez messziről látszott is rólam. Egy szempár volt ami nem engedett el, tagadni sem tudtam volna, hogy na pont ő az estem.  Viszont tudtam, hogy nekem aztán nincs szükségem sem most sem máskor egy hozzá hasonló világsztárra. 

Gondolataimból az óriási nevetés zökkentett ki. Megérkezett a felmentő csapatom, Paliék. Az egyen melegítőkbe öltözött edző brigád, amint kiszállt a liftből üdvözölt is, azonban egyre erősebbnek éreztem a tekintetet a hátsó felemen.  

Szerencsémre, a telefonom őrült csengésbe kezdett ezért le is tudtam lépni, de fel nem vettem ugyanis újra Marci találta meg a telefonszámom. Na és ha valaki rá nem igazán vagyok kíváncsi.

Nem váltunk el jó viszonyban és annak is már lassan két éve, szerintem eltelt már elég idő ahhoz, hogy megtanuljon békén hagyni. De természetesen, nem megy neki ugyanis egész héten zaklatott. Az első pár alkalommal felvettem, nem akartam én a szar arc lenni de amikor előadta a vissza szeretnélek kapni dumáját elég lett belőle. 

A szobám felé vettem az irányt, közben rácsörögtem a bátyámra de miután a harmadik csengés is sikertelen volt hagytam is az egészet csak remélni tudom, hogy holnap reggel ott lesz a tárgyalóban....

Vegyél vissza SzoboszlaiWhere stories live. Discover now