4 éves Midoriya Szemszöge:
Izuku vagyok 4 éves és nem igazán vannak barátaim, lehet hogy ez a természetem miatt van.
Ma reggel is ahogy felkeltem és felöltöztem, mentem le anyukámhoz és mivel szeretek egyedül lenni meg játszani így mindennapom így telik,
Anyukám előkészítette a reggelimet és már rakta is be a táskámba amit mindennap viszek magammal az erdőbe.
Elfelejtettem hogy mivel mi az erdőben élünk és van egy kis tisztás is így mindig ott szoktam játszani vagy éppenséggel a növényeket, virágokat nézni.
Ahogy elköszöntem anyukámtól már mentem is az erdőbe, kiértem a tisztásra és egyből le tettem a táskámat, utánna sétáltam, játszottam, meg a növényeket megnéztem.
Utánna már csak hátra döltem a fűbe és néztem az eget hogy milyen szép is, ezután kicsit pihentem amíg arra nem lettem figyelmes hogy egy kisfiú néz engem és beszél hozzám!Tüsis szőke haj, Vörös két szempár, és pár nyaklánc volt rajta, és ahogy felnéztem egyből megijedtem mivel egykorúak lehetünk és eddig még senkisem volt ilyen közel hozzám.
Hirtelen arra lettem figyelmes hogy kérdez valamit de nem figyeltem rá, utánna megint kérdezett azután már tudtam neki válaszolni nyugodtan is,
Ezek után be mutatkozott
nagyon örültem mivel még senki sem barátkozott velem és szerettem volna barátokat csak sosem tudtam hogyan kell.
Ezután én is elmondtam mi a nevem
Meg az ilyesmi fontos dolgokat is, utánna beszélgettünk, játszottunk, nagyon jó volt végre valakivel beszélni és szóvá tette hogy a közelben van egy királyság és hogy ott az apukája uralkodik én csak ámulni tudtam hogy ez vajon igaz lehet vagy csak be akar vágodni?
Igen én is hallottam arról a királyról hogy a neve Bakugou Masaru és ledöbbentem amikor mondta hogy ő Bakugou Katsuki, szóval akkor igaz..4 éves Bakugou Szemszöge:
amikor találkoztam ezzel a brokkolival akkor azt hittem ő is egy nyomi lehet a sok közül de nem, aranyos, kedves, és ő nem is tudta hogy ki vagyok azért ilyet sem lehet hallani mindennap de látszik hogy jól van nevelve!
Amikor megtudta hogy én vagyok a király fia nem változott meg ugyanúgy ált hozzám és ennek örültem,
Anyám arra akar tanítani hogy ha király leszek akkor majd mindenkivel legyek lenéző mint ő néha vagyis aki megérdemli.
Meg hogy majd egyszer egy szép napon vegyek el egy lányt de ezt nem akarom ezt már most tudom, hiszen egy lány az én oldalamra aki állandóan nyaggat olyan nem kell az hozzám csak mert a vér vonalt tovább kell vinni de mondtam hogy milyen hülyeség ez!
de ő eltereli a figyelmem erről szóval a neve Izuku akkor rendben, ezután játszottunk, elmesélt mindent a növényekről amit tudott, úgy látszik szeret ide kint lenni.
bele néztem a szép zöld szemeibe, nem tudom fura érzés volt de szerintem szereztem egy újabb barátot, egy igazit..
Még néztem pár percig aztán nagyon megijedt mivel a sárkány barátom csak úgy ott termet mellettem, persze átváltozva, gyorsan megnyugodott és be is mutattam neki.
- Kirishima ő itt Izuku most találkoztam vele nagyon kedves de nehogy megijezd mégegyszer mert akkor felrúglak a holdig, mondtam neki!
- Szia Kirishima vagyok! Örülök hogy találkoztunk! -mondta a 4 éves Kirishima
- szia biztos te vagy az a sárkány igaz? Kérdezte Izuku
- Igen én vagyok az, remélem nem ijedtél meg annyira, és kérlek ne félj tőlem
- Ne aggódj nem ijedtem meg annyira hogy féljek is tőled, csak tudod ez nálunk nem mindennapos! Felelte izuku.
- Tényleg hogy hogy te itt élsz? És miért nem a Városba? Kérdeztem.
- Tudjátok itt az erdőben nem nagyon szorulunk rá a városi segítségre, meg anyukám nagyon segítőkész ember így mindenki szereti aki csak ismeri!
- akkor szerethetik nagyon. felelte Kirishima
- igen de mindent egyedül csinál szegény, néha segítek neki de azt mondja hogy inkább játszak és keressek barátokat mint hogy vele foglalkozzak, pedig én segíteni akarok neki..
- Ebből is látszik mennyire segítőkész vagy! Mondom neki.
- Igen de-
IZUKUU!! Mondta egy nőies hang.
-Anya! Szia! Lettek barátaim!!
-Nagyon örülök neki Izukum! Felelte az édes anyja.
-Csókolom! Mondtam.
-sziaszto- várj te Masaru király fia vagy , URAM ISTEN!
-Anya nyugi semmi baj, minden rendben!
-rendben izuku örülök hogy ilyen jó barátaid lettek, de kész az ebéd haza kell jönnöd meg amúgy is délután házi feladatod is van!
-De anya én-
-Izuku megígérted emlékszel!
-rendben megyek de várj, ti nem akartok Jönni ebédre? Anya biztos nem bánná!
-persze nyugodtan gyertek szívesen látlak titeket! Mondta izuku anyja.
-Persze szívesen elfogadjuk a vendéglátást! Feleltem én és a barátom is.
Miután Elmentünk Izukuékhoz meg ebédeltünk és ezután Kirishima segített a hölgynek elpakolni azután be mentünk izuku szobájába és szép volt nem elég tágas mint az enyém de nagy!
Csak néztem ahogy csinálja a házi feladatot amit mondtak neki, amint kész lett egyből rá is kérdeztem!
-Amugy Izuku?
-igen Kacchan? Felelte, erre én nem bírtam mit mondani
-Kacchan? Mondom utánna.
- igen a katsuki-chanbol jött ha nem baj..
Felelte ijedten.
-ja nem csak meglepődtem! Mondtam neki.
-azt akartam kérdezni hogy mi az a házi feladat? Bocsi hogy nem tudom csak nekünk nem kell órára járnunk Csak magán tanár jön! Mondom mire meglepődik!. Ezek szerint ott máshogy működik mint a királyságban..
-Ja nálunk ovi van, tanítanak minden félét és olyan gyerekekkel lehetsz össze zárva akiket kedvelsz és néha adnak pár feladatot de amúgy muris! Feleli.
-tenyleg? Neked vannak ott barátaid? Kérdezi tőle Kirishima.
-igen ott van Uraraka, Asui, iida, torodoroki.. ők a barátaim!
-ez szuper nekünk is vannak csak azok kicsit hogy is mondjam..
-nyomik! Vágtam rá!
-Inkább pihent agyuak akkor! Feleli kirishima barátom.
Ezután beszélgettünk, izuku megmutatta a virágait jó látni hogy így foglalkozik vele.!
Ezek után már kezdett le menni a nap és tudni kell az én szárnyas barátomrol hogy éjszaka képtelen látni ha át változik, így délután 5 óra fele elindultunk, elköszöntünk izukutol és az édesanyjától akinek közben a nevét is megtudtuk Midoriya Inko derenget a neve de jöttem rá miért ismerős nkm na mindegy.
Felugrottam Kirishima hátára mire átváltozott és felrepült a magasba, út közben azon gondolkodtam hogy vajon bele szerethettem e a kis brokkoliba de mire észbe kaptam már a palotánál is voltunk..4 éves Midoriya Szemszöge:
Amikor Kacchan felszállt Kirishima hátára hosszan integettem nekik és vártam a következő találkozót, amikor be mentem a szobámba szólt anyukám hogy már késő van és menjek kezet mosni vacsorázni, gyorsan megettem a Katsudont utánna át öltöztem és le feküdtem az ágyba!
Egész éjszaka azon járt az agyam hogy szereztem egy új barátot de akkor még nem tudtam mi fog történni ez után,
Lehunytam a szemem és elaludtam..Hali✌🏻 a héten próbálom a 2 részt megcsinálni
remélem tetszik ez az egész story
Ígérem lesz ennél izgalmasabb is na de örülök ha elolvastad 🫰🏻
YOU ARE READING
A Kötelék (Bkdk Fantasy)
Fantasy-Midoriya Izuku egy átlagos fiú aki kiskorában megismerkedik a jól ismert Bakugou Katsukival aki egy királynak a fia és akivel össze is barátkoznak. -De ezt akkor még nem tudják hogy az életük össze van kötve később realizálodik bennük ez az érzés! ...