-Midoriya Izuku egy átlagos fiú aki kiskorában megismerkedik a jól ismert Bakugou Katsukival aki egy királynak a fia és akivel össze is barátkoznak.
-De ezt akkor még nem tudják hogy az életük össze van kötve később realizálodik bennük ez az érzés!
...
Éppen keltem volna fel az ágyból de Kacchan vissza rántott! -hova mész? -Még korán van! Mondta. - hát eléggé rosszul érzem magam itt.. -ezt hogy érted? -mivel te királyi sarj vagy és még is velem vagy, a szüleid ezért nem haragszanak? Mondtam neki! -Mi? Nem, inkább örülnek hogy veled vagyok és tudják hogy szeretjük egymást. -De Kacchan neked olyan nőt kéne elvenned aki tud neked utódokat szülni én meg fiú vagyok érted mostmár? -Figyelj Izuku, tudják és én is tudom de az én életem, tudják ők is a szabályokat meg mit kéne tenniük de még is rám hagyják mert anyám tudta hogy úgy se menne semmire ellenem... -Rendben de ne hogy késő legyen... Mondtam neki -itt vagyok veled ne aggódj . Mondta és vissza húzott az ágyba egy csókra....
Pár perc múlva: ( meg mindig izuku Szemszöge)
Éppen mentünk ki a konyhába amikor mitsukiéknak az egyik szoba lánya jött velünk szembe, jó alaposan megnézett és utánna egyből nekem esett.. Azt mondta hogy már régóta meg akar ismerni mert Kacchan folyton áradozik rólam a palotában. És ez jól is esett... -Kacchan te tényleg rólam szoktál beszélni? Kérdeztem tőle. -Ahan, baj? -mi? Én nem úgy értettem csak fura... -rendben de mostmár menjünk mert még megkell néznünk valamit... Mondta kacchan én nem értettem semmit csak vállat vontam rá... Meg se reggeliztunk jó én nem voltam éhes csak kíváncsi lettem volna hogy Kacchan az e, végülis a csuklomnal fogva húzott maga után... Hívta Kirishimat és ő azonnal itt is termett eléggé meglepő hogy milyen gyorsan Itt tud lenni még ha másik országból is jön. Amikor felszálltunk Kacchan háta mögé ültem és kapaszkodtam bele ne hogy leessek, hisz nagyon magasan voltunk... Rá úgy kb fél órára megis érkeztünk, de nagyon meglepődtem azon a tisztáson voltunk ahol megismerkedtünk egymással, és gyönyörű volt azóta nem jártam itt mert anya megtiltotta amióta rablókat láttak erre felé...
Bakugou Szemszöge:
Ahogy le szálltunk Kirishimárol intettem neki hogy mehet is mivel kettesben akartam lenni izukuval.... Megértette és elisment, ahogy megálltunk a tisztáson rá néztem izukura, és a szeme csillogott nagyon örült neki mert kb 2 perc múlva A nyakamba ugrott és ölelgetett meg puszilt és azt mondogatta hogy ez gyönyörű! Tényleg az volt de nekem kevésbé a tisztás mint izuku, ezután még néztük de megígértem neki reggel hogy ha akar haza mehet így is lett! Úgy 1 óra után elmentünk a házukhoz, nem volt messze szóval nem kellett az idióta sárkány barátomat hívnom most ez miatt.... Oda értünk de ami ott fogadott arra nem számítottam az ajtó tárva nyitva, edények össze törve a padlón meg hasonlók és izuku anyja Inko sehol... Ahogy izuku mellé léptem egy levelet szorongatott a kezében, gondolom biztos az anyjától van... Ahogy felém fordult zokogva ugrott a nyakamba -Anya elment itt hagyott.. mondta keservesen.. -ezt hogy érted izuku? Meghalt? -N-nem, azt í-írta h-hogy... Ki vettem a kezéből a lapott és ledermedtem...
A lapon:
Izukum sajnálom hogy most kell megtudnod de ott kell hagyjalak téged, egyedül sajnos nem megy ez nekem így magadra hagylak biztos vagyok benne hogy egyedül is boldogulni fogsz, na meg ott van Katsuki biztos gondoskodik rólad mivel szeret téged. Sajnálom izuku.. Szeretettel anyukád!..
Ez volt a lapon annyira rossz volt olvasni ezt... -u-ugye Kacchan te n-nem hagysz magamra?... -Ez mekkora hülyeség? Persze hogy nem! Soha!! -rendben akkor osszeszedem a cuccaim és mehetünk... -haza? Vagy is már nem akarsz itt élni? - már ez a ház nem emlékesztett semmi jóra... -értem akkor ha végeztél gyere!. Amikor felment az emeletre ki is léptem a házból öreg is volt megugye romokban hevert egyes részei. Rossz volt így látni izukut de megértem.. Ha a fater vagy a banya is ott hagyott volna vagy meghaltak volna egy háború folyamán akkor lehetséges hogy én is magam alatt lennék... Ezen gondolkodtam és észre sem vettem hogy közben szerelmem ki jött és mellém állt, megláttam és össze kulcsoltam a kezünket.! -figyelj minden rendben lesz oké? Itt vagyok! -rendben és tudom csak azért fáj mert végülis anyáról van szó!.. -tudom anyukád volt és együtt érzek veled ha át érezni nem is fogom tudni de sajnálom... -Mi? Nem a te hibád Kacchan! Mondta -tudom de akkor is sajnálom! Mondtam és adtam neki egy puszit amit viszonzott is! Ezután egyből hívtam Kirishimat aki a szomszédos országból már jött is, miután leszállt hozzánk, a szerelmem még utolsónak megnézte a házat és felszálltunk... Azután úgy mentünk haza hogy izuku a karjaimban aludva könnyes szemmel én meg csak néztem és nagyon sajnáltam de mostmár biztonságban van... Be értünk a palotába és egyből elmondtam a banyának és a Faternak is, anyám sírva fakadt, mivel még is a legjobb barátjárol van szó... Ezután megvacsoraztam a szobámban felkeltettem izukut is hogy ő is tegye ugyan ezt. Ezután le furodtunk (nyilván nem együtt) be fekudtunk az ágyba és a köpenyemmel be takartam és ezután hamar lenyomott az álom...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
