unikornis fiú? - BTS Jimin ff.

18

-Te jó ég, még mindig nem hiszem el! - lelkendezett Harae.

-Igen, már 3 napja ezt hallgatjuk. - közöltem unottan.

-De akkor is!!! BTS koncertre megyünk!!!

-Engem még mindig az a fiú érdekelne inkább akitől a jegyeket kaptad! - kacsintott rám Minji. - Eddig valahogy nem szóltál róla.

-Nincs köztünk semmi... és nem igaz, hogy nem meséltem róla. Ő az a fiú aki részegen rámírt!

-Mivan? Én erről lemaradtam! - Pislogott meglepetten Rara.

-Ohh Yunhee! Mi lenne ha egyszer nem azt válaszolnád a 'Mizu?' kérdésre, hogy semmi?

-A következő meglepetés az esküvői meghívó lesz! - röhögött Minji.

-Vagy már a babaváró!

-A 'velem soha nem történik semmi' lány!

𓍯𓂃

-Áhhhhhhwwww! - sikított mellettem Harae a No more dream azon híres jeleneténél. - Jimin oppaaaa! Please you want meeee dadyyyy! - üvöltötte olyan hangosan, hogy azt hittem kiszakad a dobhártyám.

-Woah! - szólt bele Jimin a mikrofonba és tekintete felénk kezdett keresgélni. A tagok és ő is jót mosolygott Haraen. - Ott aztán van hang!

-Jimiin love youuuu!!!!

-Love you thooo! - jézusom. Én nem vagyok itt. Össze néztem Minjivel, akinek szintén valami ilyesmi játszódhatott le a fejében.

-Nem normális! - tátogta.

-Tudom! - tátogtam vissza.

𓍯𓂃

-Mondjátok, hogy ezt nem akarjuk végig várni! - néztem végig a kígyózó tömegen, akik mind azért álltak sorba, hogy találkozzanak a fiúkkal.

-De igen! - vágta rá egyszerre Harae és Rara.

-Mi nem várhatunk inkább a kocsiba? - kérdezte Minji.

-Nem! - jött újra az egyhangú válasz.

-Sejtettem. - karoltam bele Minjibe. - Akarsz kő-papír-ollózni?

-Aki veszít, fizet a másiknak egy piát!

-Oké!

Én nyertem.

Aztán végre, olyan 3 óra hossza várakozás után, mi is sorra kerültünk. Harae ragaszkodott hozzá, hogy mi is beszéljünk a fiúkkal, őt idézve:

-Ha most nem beszéltek velük, bánni fogjátok! Inkább azt bánjátok, hogy megtettétek, mint azt hogy nem... mondjuk ki az a hülye, aki megbánja, hogy beszélt Kookieval? Oppaaaa saranghaee!!!

-Ugye tudod, hogy fiatalabb?

-Hupsz... tényleg. Elfelejtettem.

Szóval végül így kötöttem ki J-hope előtt és néztem rá, mint borjú az új kapura, mert nem tudtam mit kéne mondanom.

-Öhmm szia. - pislogtam rá szégyenlősen.

-Had találjam ki. Nem én vagyok a biasod. - ne már. Ugye nem hangoztam bunkónak?