Magányos Boldogság

2. Fejezet

kicsit elbambultam...mert nem számítottam a csókra!
Kicsit később Kevin megtörte a csendet!

-Ahj de nincs kedvem vissza menni az egyetemre...
-Miért? -néztem rá felvont szemöldökkel-
-Hát nekem unalmas plusz ott a zene!

Inkább csönben maradtam mert ebből úgysem jövök ki jól...mert egyből leveszi,hogy bele vagyok esve..
Dani már leszürte a nézésemből,hogy bele vagyok esve...

-srácok elmegyek sétálni..
-Rendben -szolaltak meg egyszerre-

Felvettem a cipőm és elmentem sétálni mikor is csak annyit érzékeltem mindenből,hogy elütöttek és a srác tovább hajtott

           .....Dani szemszöge...
Aidus már rég elment remélem semmi baj nincs vele mindegy azért felhívom,hogy minden rendben van-e

-Kevin! -néztem Kevinre aggódóan-
-Igen?
-Aidus már 3órája elment nem megyünk utána?
-de én is aggodom érte...
........Aida szemszöge.......
fiúk pár percen belül oda is értek és Kevin talált rám...csak úgy dölt a vér a számbol és az orrombol!

-Dani Hivd a mentőket azonnal -utasította Kevin Danit sírva-

Dani hívja is a mentőket...
a mentők pár percen belül ki értek...

-Mi történt? -kérdezte a mentős-
-nem tudjuk...valószínüleg el üthették..-mondta sírva Kevin-

hamarosan folytatás.....