Büntetésből szerelem

Első fejezet

Sziasztok!

Ezt a storyt újra kezdtem az eleje az ugyan az maradt viszont nem éreztem elég jónak így elöről kezdtem. Remélem tetszeni fog.

Summer szemszöge

Éppen apa mellet ülök a kocsiba és szenvedek, de minél látványosabban hogy apa lássa mennyire nincs kedvem ehhez az egészhez.

-Befejeznéd a szenvedést? -mordult rám apa. Fújtattam egyetem majd mérgesen felé fordultam.

-Nem, mert semmi kedvem ehhez az egészhez. Azért akkora hibát nem követtem el hogy ezzel büntess-csattantam fel, és kifelé kezdtem bámulni az ablakon.

-Nem, de előtte igen és az előző alkalommal megmondtam, hogy még egy húzás és mész dolgozni-indokolta meg higgadtan.

-Jó, nem érdekel. De szerintem akkor sem vagy fair-pufogtam keresztbe tett kézzel.

-Hát legközelebb előbb gondolkozz és aztán cselekedj-erre már nem válaszoltam semmit. Nem akartam vitatkozni mert tudom, hogy csak én jönnék ki szarul.

Egyébként apa nem olyan szigorú csak már egy párszor kihúztam a gyufát így most már büntet. Szememet megforgatva fordultam az ablak felé és bámultam míg oda nem értünk egy kis világos zöld butik elé. Kiszálltam és alaposan szemügyre vettem. Kicsi de takaros hely. Hatalmas ablakokat szépen keretezi az épületnek, világos zöld színe. Az ablakba magas próbababák állnak, amiken gyönyörű kosztümök díszelegnek. Soha nem venném fel egyiket sem viszont édesanyám imádta az ilyeneket így, ha látok valakin ilyen ruhákat mindig ő jut eszembe.

-Na gyere, Mary már vár. -mondta apa majd előre engedett az ajtóban. Amint kinyitottam az ajtót a fölötte lévő kis csengő rögtön csilingelni kezdett

-Mary,Mary-szólongatta apa.

-Máris megyek-kiabált ki valahonnan hátulról egy vékony női hang. -Ahh, itt is vagyok-jött ki gondolom a raktárból, egy alacsony barna hajú nő, ami éppen, hogy súrolta a vállát. -Tom, jó újra látni-lépett apa elé majd két puszit nyomott az arcára.

-Téged is, látom még ugyanolyan hiperaktív vagy mint régen-mosolygott apa nosztalgikusan

-Hát ismersz-tárta szét két kezét majd felém fordult-Biztos te vagy Summer, nagyon örülök, hogy megismerhetlek-lépet most hozzám és megölelgetett hirtelen ért a közvetlensége így először nem is nagyon tudtam, hogy reagálni, de aztán óvatosan vissza öleltem.

-Nagyon örvendek-mosolyogtam

-Tehát akkor vágjunk is bele-csapta össze a kezét majd a pult mögé sétált. -18 éves vagy igaz? -kérdezte mire csak bólintottam- Rendben akkor pénztárba fogsz állni bár itt nem is nagyon tudnál mást csinálni, igazából egyedül fogsz dolgozni, de többnyire én is itt vagyok mert ugye az irodám és a stúdióm is itt van hátul. Ne ijedj meg az első pár héten segíteni fogok és persze majd a fia is tudd neked segíteni-fejezte be

-Rendben, köszönöm. Mikor kezdhetek? -kérdeztem abba hagyva a nézelődést.

-Akár már holnap is, ha szeretnél. Reggel 10-re kellene jönnöd, és este 6-ig dolgoznál.

-Tökéletes lesz, köszönöm akkor holnap 10-re itt leszek.-mosolyogtam rá a nőre. Annyira nem is lesz vészes simán kibirok itt 3 hónapot.

-Nagyon szépen köszönöm Mary-hálálkodott apa

-Ugyan már én köszönöm jól jön nekem a munka erő most hogy Kate felmondott-mosolyodott el szomorúan.

-Hát akkor jó. Akkor holnap reggelre itt van Summer. Szia Mary majd még beszélünk-búcsúzkodott apa.