First Love

9. Vége !?

Rég találkoztunk. Utoljára karácsony előtt , ha jól emlékszem. Jegyet vettem. Mint 3 éve mindig. Ugyan olyan volt mint amilyen szokott lenni. Kicsit bunkó, de azért nem vitte túlzásba. Odaadta a jegyeket, kifizettem és már ott se voltam . Azóta nem láttam. Legalábbis nem emlékszem rá. Amióta barátom van,azóta ritkán ír, próbálkozik néha,gondolom amikor épp nincs más.

.....

A barátommal elmentünk vásárolni,és minden áron akart még egy tetoválást,így rábeszélt,hogy kérjünk egy időpontot neki. Amikor átértünk arra az oldalra,ahol a szalon van, megláttam a kocsiját. Imádom azt az autót. Nem azért mert az övé,hanem mert jól néz ki.A fogorvosi rendelő előtt parkolt,így gondoltam ott van.Legalábbis bíztam benne.

De nem. Természetesen neki is ott kellett lennie. Köszönt,mosolyogva. Régen szerettem a mosolyát. Én sziasztokkal köszöntem,nehogy a barátom félreértse,ígyis eléggé utálják már egymást.
Igyekeztem nem rá nézni,szerencsére nagyjából sikerült is,mert épp Eve-vel beszéltem viberen. Nem vagyok egy telefon mániás,bár amikor tehetem a kezemben van,biztonságban .
Még úgyis ,hogy nem néztem rá, tudtam,hogy néz. Éreztem.
Az időpontkérés hamar lezajlott,szerencsére.Elég kellemetlen volt a helyzet.
Miután kiértünk természetesen hallgathattam.

- Láttam ,hogy nézed
- Rá se néztem,Eve-vel beszélek viberen
-Akkor is láttam,hogy nézed
- Ő nézett engem
-Honnan tudod,ha nem nézted?
- Jajj már,hát nem érted ,hogy Eve-vel beszélek?

Természetesen ez nem ment ilyen egyszerűen,napokig hallgathattam még , hogy igy Jake úgy Jake.. "Menj akkor Jake-hez" , " Jake-el biztos jobb lenne,mellette nem kellenne gyalogolnod" stb.

.....

Amikor ennyi idő után megláttam,el se hittem. Furcsa volt. Jó is volt,mert már rég láttam,de nem értettem,hogy mért kellett neki pont most a tetováló szalonba lennie. Mért ver engem így az Isten? Vagy csak még nem zárult le a mi történetünk?
...

Az ő részéről biztos nem. 3 nappal a véletlen összefutásunk után rámírt a szokásos dumájával. Szia...Mizu?...Mit csi? ...Kivel?
Válaszoltam,amire egy "akkor mindegy" el felelt.
Sejtettem,hogy mindegy lesz,hiszen tudtam hogy mit akar. És hogy én akartam- e? Nem. Beszélgethettünk volna, de nem akartam már a hülye játékát folytatni,főleg mivel barátom van.

De hogy az én részemről befejeződött- e?
A válaszom... igen.
Több,mint másfél éve vagyok együtt a barátommal,akivel a gyakori viták ellenére boldogok vagyunk. Szeretem.
...

Viszont,hogy Jake-re egy életen át emlékezni fogok,az biztos.Ő volt az első. Az első ember,akit feltétel nélkül szerettem, ő volt,aki elvette a szüzességem, és vele együtt az eszemet is.
De olyan mély sebet ejtett bennem , ami sok-sok idő után sem forrt még be teljesen. Visszaélt a helyzettel,hogy egy naív,akkor még kislány semmit sem sejtve felviszi magához,majd miután szerelmet vallottam neki,kihasznált. Összetörtem. Talán nem látszott rajtam, de legbelül szinte halott voltam.
De nem haragszom rá, nem őt hibáztatom mindenért,hiszen az én hibám is.
Nem szabadott volna találkoznom vele azon a bizonyos nyári estén...