Magyarázkodás

148 10 0
                                    


-Dr. Tyler Gates!Azonnal lépjen elő!-mondta el ordítva az egyik katonaruhás.
Az apámra néztem,hátha valamit letudok olvasni az arcáról,de sajnos nem.Ugyanolyan volt,mint mindig is.Egy komoly pókerarc,amiről senki semmit nem tud leolvasni.
Az összes rokon körbeállta apámat,hogy védjék őt,hiszen ők sem értettek semmit.
-Apa mi folyik itt?-kérdeztem tőle halkan.
-Semmi kislányom.-hát igen.örökre az ő kislány maradok,lehet bármennyi éves is.De gondolom ez minden szülőnél így van.-Nekem most el kell mennem.
-De miért apu?Nem muszáj.Maradj itt velünk.Nem tetszenek ezek az emberek nekem.-mondtam.
-Figyelj rám.Nemsokára ijesztő és veszélyes dolgok fognak trténni.Bárcsak magammal vihetnélek titeket,de sajnos nem tehetem.Annyira sajnálom-már zokogott.Nagyon oda kellett figyelnem,hogy megértsem,amit mond.
-Miről beszélsz apu?-kérdeztem ijedten.Sosem láttam még apát sírni és ez megrémített.Nagyon féltem,hiszen ez az egész nem vall rá.
-Megértem,ha utálni fogtok majd amiatt,ami jönni fog.Én vagyok a hibás az egészért,de tudd,hogy kényszerítettek.Érted kislányom?-sírta.

Közeleg A VégWhere stories live. Discover now