Mindig is álmodozos típus voltam. Kislany koromba arról álmodtam hogy elvesz egy herceg es egy gyonyoru kastélyban fogunk elni . Kiskamasz koromban hogy a kedvenc bandambol a kedvencem majd elvesz es veluk fogok turnéra menni. Aztán most igy 16 évesen csak egy fiúról almodozok. A kiszemeltemrol akit Olivernek hivtak es egy utcában is laktunk.
. Es eszre sem vesz. Mellesleg a nevem Emily.
De mit szamit ha ot nem érdekli.
Buslakodasom aznap ert veget mikor is az ebédlőben neki mentem veletlenul es kiütöttem a talcat a kezéből.. Azt hittem rohadt dühös lesz de,..
- Jezusom neharagudj ,csak máshol járt az eszem.
- Semmi baj,nyugi😄
Aztán egymás szemébe néztünk,majd felém nyújtotta kezet.
- Oliver vagyok.
- Tudom 🤓
Kerdoen nezett ram....mintha nem ismernek ot sokan vegulis csak a kosarcsapat csapatkapitanya..
-Ohm vagyis ize...en meg Emily.
Nyújtottam vissza a kezem es kezet fogtunk.
Aztán elváltak útjaink. Egesz nap rajta járt az eszem es ezen a kezfogason. Na nem mintha maskor nem. Másnap a szombat volt es a lanyokkal elmentünk moziba.
Es ott ossze talalkoztunk vele es a haverjaival. Akik szinten minden lany álmai voltak. De Austin az en álmom. Es kell nekem. Egyebkent a igy ismertük oket mint meno fiuk a sulibol. De most , lattam a baratnoimen is hogy meglepodtek mikor oda jottek hozzank.
- Sziszasztok - köszöntek
- Helo - koszontunk vissza
- mit neztek ?
- Rossz Szomszédság - szólaltam meg
- Akkor mi is. - mondta Oliver.
Tuti elpirultam. Éreztem.
Tehat igy történt hogy a meno fiúkkal beultunk a moziba. Austin mellém ült. De lattam hogy Ashley baratnom ezt nem vette jo szemmel . Ugyanis neki is tetszett Austin. De o nem tudta hogy Nekemis.