4. rész

1.2K 35 0
                                    

3 hét múlva.
Egy újabb szokásos reggel. Felkeltem, felöltöztem, meg reggeliztem. A reggeli közben anyával beszélgettem. Aztan megszólalt a csengő. Kinga volt az. Kinyitottam az ajtót táskammal a vállamon.
-Szia. Köszönt álmos fejjel szemét törölgetve.
-Szia. Mosolyogtam rá. Aztán folytattam. -Hű, sokat aludhattál az éjjel.
-Könyvet olvastam. Nem birtam abba hagyni. Mondta csillogó szemekkel, amire én csak elnevettem magam és a fejemet ráztam.
Beértünk a suliba, szerencsére nem ült a buszon az a bizonyos gyökér. Viszont mikor beléptünk az osztály terembe, hangos nevetést hallottam. Ki más lehetett az, ha nem Erik és bandája?!
-Szia csipkerózsika. Köszönt vigyorogva Erik Kingának.
-Én itt sem vagyok. Vágtam rá "megsértődötten".
-Ja bocs. Néha elfelejtem hogy létezel. Mondta önelégült vigyorral az arcán.
-Haha, kurva vicces. Mondtam, aztán levágtam a táskám a padra és kényelmesen el helyezkedtem.
Becsengettek, aztán az Olivér lépett az osztályba. A lányok fele meghalt a látványtól amit látott. Fogalalmam sincs, hogy mit esznek rajta.
Amióta ide jár, az egész osztály rajta csüng. Nem értem mi olyan különleges benne.
-Szia baby. Mondta, majd leült tök nyugodtan.
Már 4 hét eltelt azóta mióta hozzánk jár megszoktam, hogy folyton becézget.
-Szia. Mondtam unottan majd elfordultam.
-Meddig leszel még ilyen velem? Suttogta mert a tanár már magyarázni kezdett.
-Ameddig egy ididóta, undoritó, perverz állat leszel.
-Hé. Hol marad a helyes, vicces, jófej?
-Vagy inkáb az idióta, barom pöcs. Feleltem cinikus hangon.
Erre ő közelebb huzódott, egyik kezével megfogta a derekam, másikkal a lábam simogatta. Ettől az érzéstől bizseregni kezdett az egész testem. Melegség árasztott el. Mozdulni se mertem. Lassan vettem a levegőt, aztán a fülembe sugta:
-Meglátjuk pár hét mulva mit mondasz. Aztán lassan megcsókolta a nyakam. Éreztem ahogy a melegség szétárad a testemben. (Szerencsére a legutolsó padban ültünk, igy senki nem látta ezt a kis előadást). Majd halkan nevetni kezdett.
-Csak hogy tudd, semmit nem fogok mondani. Akkor is ugyan igy foglak utálni. És ne kezelj a rongybabádként. Mert nem egy játék vagyok, akivel azt csinálnak amit akarnak. Erre ő csak mosolyogni kezdett, aztán a hajába turt.


A határ a csillagos égWhere stories live. Discover now