Remény ~Magi Fanfic~

Kiderül az igazság

Az érces férfihang Jafart szólította meg először.
-Jafar-kun...-hangjában enyhe szigor és düh keveredett.
-Sinbad-sama! Ehehe...izé én csak tudja...-Jafar heves rángatózásba és mentegetőzésbe kezdett addig a pillanatig amíg Sinbad meg nem szólította a lányt:
-És te...-nézett kérdőn nevét nem tudva.
-Shirohime.-válaszolt Shime.
-Shirohime.-mondta vissza Sinbad.-És te? Te neked mi a kis történeted?
-Nekem nincs semmi mondanivalóm.-kihúzta magát hogy kicsit felsőbbrendűnek érezhesse magát de ez csak pár másodpercig tartott mert felettese pillantásával megfenyegette kissé őt.- Vagyis...tudom hogy Sinbad-sama mindent hallott mert láttam felségét.-térdelt le előtte.
-Akkor csak igaz!!!-csapta össze a tenyerét a két férfi a szavakat egyszerre kimondva. Sinbad leereszkedett a még mindig térdelő lány elé és barátságosan szemébe nézett miközben felsegítette jelezvén hogy ilyen etikettre itt nincs szükség. Shiro kicsit furcsállta de belül melegséget érzett és ennek örült.
-Szóvaaal...-állt közéjük Jafar Sinbadra kissé rosszallóan nézve.
-Ja, igen izé...én segítek neked-küldött egy mosolyt a lánynak az uralkodó.
-Én is segítek-ölelgette meg Jafar a fülig vörös meglepődött lányt.
Shirohime pár örömkönnyet elhullatva megölelte a két segítőjét. Ezek után fejét fájlalva elindult a konyha felé szaladva. A másik kettő  utána futott és a szoba ajtaja előtt ahová épp indult volna Shime összeesve találták.


Elég ramaty rész de remélem tetszett.