Előszó

1K 39 0
                                    


  Shannon Davis vagyok. Clermontban élek a bátyáimmal és a húgommal. Anya szinte sosincs itthon, mindig valami üzleti úton van, már két éve nem láttam és nem hallottam felőle semmit. Eleinte küldött képeslapokat vagy leveleket, amiben megírta, hogy akkor éppen hol van és mit csinál, a levél végére pedig még azt is beleírta, hogy igyekszik haza. Az utóbbi egy évben apám depressziós lett, mert meg van győződve róla, hogy anya már nem szereti és elhagyott minket. Engem különösképpen már nem izgat egyikőjük se, megtanultam, hogy csak a saját fejem után szabad mennem és nem hagyom, hogy bárki is irányítson. Én vagyok úgymond a család „kakukktojása". Anya testvérét kivéve az összes rokonom szőke és egész világos bőrű, míg én fekete göndör hajammal, kék szememmel és napbarnított bőrömmel kitűnök közülük. A nagyszüleim régen 4-esek voltak, mielőtt eltörölték volna a kasztrendszert, ami normális családi körülményeket biztosított nekik.

 A legidősebb bátyámnak van egy utazási irodája, ahol én is gyakran besegítek és szinte nekem is a lételemem lett az utazás, amiben úgy néz ki anyámra ütöttem. Ezen a szép napon is éppen Dominicában vakációzok a barátnőmmel Carolynával, aki a szállásunkon maradt kivárni amíg én részt veszek a vívó edzésemen. Amikor végeztem, tettem egy kis kitérőt, nem mentem vissza a szobámba, hanem a hatalmas tölgyfa felé vettem az irányt. Az ágai elég erőseknek bizonyultak, így könnyű volt mászni rajta. Egészen a tetejéig másztam fel, ahonnan be lehetett látni az egész környéket. Imádtam ezt csinálni és csak ilyenkor éreztem igazán szabadnak magam.

-Shannon! Shannon!! Bent vagy! Shannon!- fentről Carolyna alakja kezdett körvonalazódni előttem, így villámgyorsan lemásztam a fáról, mire ideért.

-Bocsi, Caro, csak nem akartam még visszamenni egyből a sz...-ezzel megragadta a vállamat és elkezdett rázogatni, hozzá pedig vidáman ugrándozott és sikoltozott.

-Bekerültél! Sikerült Shannon! Bent vagy a Párválasztóban!- két perc kellett, mire eljutott a hír a tudatomig, hogy eljuthatok Angelesbe. Kicsit sajnáltam, hogy elfelejtkeztem a Híradóról és ,így nem hallhattam, amikor kimondják a nevemet, de egy új kaland várt rám és egy ismeretlen hely, ahová kiskorom óta szeretnék eljutni. És mikor ezt felfogtam Carolynával együtt kezdtem el sikoltozni és ujjongani.

-Igen. Megyek Angelesbe.-suttogtam.

Harc a hercegértWhere stories live. Discover now