Prológusnak szánt szösszenet

16 4 1
                                    

Nem azért írom ezt, hogy másoknak tetsszen, csak a magam szórakoztatása miatt. Lefoglalom magam valamivel. Nem kell kisregényekre számítani egy-egy fejezetnél. Nem tudom meddig fogom írni, nem tudom meddig akarom írni. De ki szeretném írni magamból ezt, mert idővel el fog veszni. 

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.



Vegyünk egy hercegnőt, egy jóképű ifjút és varázslatot. Mit kapunk ezekből? Nagy valószínűséggel egy elcseszett tündérmesét. Az életemben ez mind megtalálható, csak az elcseszett tündérmesénél is elcseszettebb az egész.

Had mutatkozzak be. Anna Rauder vagyok, a világban egy átlagos tini, csak... Vannak dolgok, amikben mégsem vagyok annyira átlagos. A ranglétra felső fokán talán a „Katalin cárnő reinkarnációja" áll.

Ezzel nem lenne semmi gond, nemigaz? Hiszen csak egy reinkarnáció vagyok. De megkaptam a cárnő néhány érdekes „vagyonát". Az egyik az eredetileg kétszínű hajam. Ezzel sincs nagy baj, művészetis vagyok, itt mindenki egyedi akar lenni. Pff..

Hoppá, eltértem.

A következő vagyon, amit átadott nekem nemmás, mint... Zero. Egy démon, aki a lelkemet szeretné. Jó, mégsem. Nem vagyok Ciel, ő pedig nem Sebastian. Zero a démonom, aki mindig mellettem van, bárhová megyek. Ez sem pontos. Vannak helyek, ahová mégsem engedem magammal.

Áhh, túl sokat szövegelek, elkések a küldetésről. Hogy milyen küldetés? Világmegmentés, természetesen.


A múlt könnyeiWhere stories live. Discover now