Ma délig aludtam. Majd rá 4 perc felpattantam az ágyamból azzal a tudattal, hogy ma lesz az a hivatalos nap mikor elhagyjuk az országot és egy új életet kezdünk. Anya lent várt, de reggeli sehol...ahjj...
- Ma sincs reggeli??- Kérdeztem unottan- Amúgy jó reggelt!
- Neked is kicsim és igen ma sincs mivel sietünk, nyugi majd beugrunk a Kfc-be de akkor öltözz mert még a reptérre is ki kell érnünk- Hadarta elégé izgatottan. Én csak bólintottam nagy örömmel és lerohantam a fürdő szobát. Gyorsan lezuhanyoztam, a reggeli arcápolási rutinomon is túl lettem majd felöltöztem. Egy szürke rövid ujjú póló rá egy farmerdzseki, (mondjuk meleg van de...akkor is kell) szaggatott fekete farmer és egy fánk mintás Vans cipő. Fogtam a bőröndöm és bepakoltam anya egyik barátnője kocsijába. ( ugye ő visz ki minket, mivel anya a kocsiját eladta tegnap) Vissza szaladtam a házba és kihoztam még a maradék bőröndöket, aztán mielőtt elindultunk volna..meg álltam a 'házunk' előtt. Anya mellém állt és fél percen keresztül néztük. Végül megszólaltam
- Nehéz lesz itt hagyni azt a sok jó emléket, de..talán jobb lesz így- És anyára néztem, de ő csak bólogatott majd egy lágy mosollyal átölelt. Végül be szálltunk a kocsiba. Anya szólt a barátnőjének, hogy álljunk már meg majd a Kfc-nél. Gyorsan rendelt anya 2 Grander-t és 3 turmixot (egyet a barátnőjének) majd a kocsiba megreggelizve a Liszt Ferenc-reptérhez értünk. Kipakoltunk a kocsiból a bőröndöket és le pakoltuk a nagy szalagra ami el viszi a gépre. Nagy szenvedéssel be mentünk a várakozóba, ott elköszöntünk anya barátnőjétől és meg köszöntük, hogy elhozott minket. Ezután a jegyeket anya elő vette és oda adta a repülőjegy szedőnek. Fel szálltunk a gépre és be csatoltuk az övet.
- Hosszú lesz az út- Hagyta el a szám ezt a mondatot.
- Eléggé- Mondta anya és elővette az Ipad-ját a kis táskából amit fel hozhattunk.
Én is el foglaltam magam. Zenét hallgattam, de anya megzavart mert mutatni akart valamit. Kivettem a fülhallgatót a fülemből majd felé fordultam.
- Nézd, ebbe a Hotelbe megyünk- Mondta anya csillogó szemmel és tette hozzá- 5 csillagos és nagyon sok lehetőség van benne.
- Wow, ez tényleg szép, de mi lesz a házunkkal?- Kérdeztem.
- Azt még építik, de mondták, állítólag 3 nap és teljesen kész, egyszerűen gyönyörű lesz.
- de..a gimi? és azzal mi van? tényleg még 1 hétig kell várnom?- Kérdeztem ismét.
- Igen, és addig mindent beszerzünk, tankönyvek, írószerek stb.
Csak bólintottam majd újra zenét hallgatva, elaludtam. Anya is követte a példám. 12 órás lesz az út. Elég unalmas lesz egy helybe ülni... Aludtam vagy 3 órát majd felkeltem és az órára néztem: 15:03 Úr isten még csak ennyi az idő?! Kinéztem az ablakon majd kezemmel meg támasztva a fejemet, el kezdtem a régi emlékeket elő idézni:
Majd ismét bealudtam. (basszus..ennyire nem volt pihentető este az alvás?!..)
Most anya ébredt fel. Ő is ugyan úgy mint én, ránézett az időre. Anya ekkor gyorsan felébresztett és izgatottan de elég halkan megszólalt:
- Krissy, Meg érkeztünk!-🙊🙈🙉 Aztaaa ennyit aludtam?
- Hajnali 1 óra van?- Kérdeztem furán
- Igen-Mondta anya majd fel álltunk.
Leszálltunk a repülővel aztán meg tapsoltuk a vezetőt, hogy jól tette le a gépet. ( :'D) El mentünk a bőröndökért majd hívtunk egy taxit. Meg is érkeztünk. A sofőr ki tett minket a Hotel előtt a bőröndjeinkkel. Be mentünk. Leültem és nézelődtem addig, amíg anya ki kéri a szoba kulcsot. Eléggé szép ez a Hotel, gondoltam magamba, és elég modern.
- Kicsim, itt a kulcs menny a 14. szobába és rendezkedj be mindjárt megyek- És a kezembe nyomott egy kulcsot. Nem mondtam semmit, csak követtem az utasítást. A poggyász segített felvinni a cuccokat. Be nyitottam a szobába és nagyon nagyot ámultam:
- Aztaaaa- A poggyász mosolyogva rám nézett majd biccentett egyet és letette a nehéz bőröndöket.
A szoba elég nagy volt, két nagy ágy helyezkedett el a nappaliban egy óriási HD tv-vel szembe. A konyha elég nyílt és fényes volt. Egy helyre ömlesztettem a cuccokat és körbe jártam a szobát. A fürdő szoba is nagyon tumblr-os volt*.*
Anya meg érkezett és neki is nagyon tetszett a szoba, elégedett volt, annyira hogy a szoba közepére dobált táskákat észre se vette. (hoppá..) Majd ketten berendezkedtünk. Majd miután az órára néztünk ( 02:00) Lepihentünk és valami jó filmet kerestünk a TV-be.
Ez a nap is eljött....Most már New Yorkban élünk..Annyira mégsem volt nehéz a költözés (annyira..) Lassan már az új osztály társaimmal is találkozok :33
YOU ARE READING
Várj még egy percet✨
RomanceEgy átlagos 16 éves lány, kinek egy iskolaváltással a feje tetejére áll a világ. Visszatérő érzelmek, rég nem látott barátok és nehéz döntések.