Egy lány története

2.rész

Mikor másnap megcsörrent az ébresztő órám boldogan ugrottam ki az ágyból. 2 órával korábbra állítottam az ébresztőt,hogy eltudjak menni futni. Gyorsan kaszáltam az ágyból és megfésültem a hajam. Felvettem a fehérneműt majd gyorsan felvettem a futó ruhámat. Mivel szeretek zenét hallgatni futás közben így felvettem az mp3 lejátszómat és egy hajgumit az asztalról. Lent pedig felhúztam a cipőm. Folyamatos lejátszásra állítottam és már mentem is. Körülbelül a felénél jártam mikor a kedvenc dalom kezdett szólni így mivel még kihalt volt az utca énekelni kezdem. ,, And even though your friends tell me you're doing fine" Már majdnem a refrént énekeltem mikor valaki megfogta a vállamat így reflexből hátra rendítettem a lábam majd én is hátra fordultam akkor vettem észre Ádámot ahogy a fölre rogy mint egy ruha darab. Kiszedtem a fülhallgatómat és lehajoltam hozzá.

-Szia,nem tudtam,hogy te vagy az. Bocsánat.

-Semmi baj. Láttam,hogy futni indulsz és hiába kiabáltam nem fordultál hátra. Azt hittem,nem emlékszel rám. Most már látom,hogy zenét hallgattál. Most már tudom,hogy legközelebb inkább vegyem ki a fülhallgatódat a füledből és ne érintselek meg.

-Gyere segítek felállni.

-Köszönöm- mondta és megfogta a kezem-de mit szolnál,ha te is leülnél az útra.- mondta és megrántotta a kezem amitől elvesztettem az egyensúlyomat és rázuhantam.

Éreztem,hogy elpirulok így nem néztem rá míg vissza nem kaptam az eredeti arcszínemet.

-Ha szeretnél velem futni akkor gyere nem sokára kezdődik az óra.

-Rendben.-mondta majd felugrott és kezet nyújtott nekem. Nevetve elfogadtam. Mire egy ,,belém fogsz szeretni"mosolyt kaptam válaszul.

Miközben futni kezdtünk párszor a szemem sarkából láttam,hogy figyel. Nem vagyok valami nagy szám így figyelmem kívül hagytam és örültem,hogy legalább egy barátom akadt a suliban. Ekkor még nem tudtam,hogy minden pár perc múlva a fejére áll. Amikor már háromszor futottuk le a kört elköszöntünk,hogy eltudjunk készülni a suliba. Hamar megvolt a ruhám így csak letusoltam majd felfogtam a hajam és belebújtam a kedvenc szürke farmeromba és hozzá felvettem egy virágos topot. Virágos tophoz egy virágos cipőt majd a karórámat. Lementem a konyhába reggelizni.

-Sziasztok.-köszöntem és feltünt a kishúgom nincs lent így megkérdeztem,hogy ő hol van.-Gabi hol van?

-Jó reggelt,fent belázasodott így ma Hajni itthon marad vele. Remélem,estére jobban lesz,hogy eltudjunk menni vacsorázni.

-Mit ünneplünk?-kérdeztem kíváncsian

- Az első munka napomat.

-Klassz.Gratulálok apu.Mikor kezdesz?

-Holnap,de ma bekel mennem az órarendemért és képzeld azt csinálom amit szeretek,vagyis testnevelést tanított.Hogy hogy ébren vagy?

-Elmentem futni,Ádámmal.

A szüleim egyszerre néztek össze. Upsz lehet az este nem említetem Ádámot nekik. Gratulálok Flóra most aztán magyarázkodhatsz.

-Öh. Tegnap találkoztunk a lovardában épp Csillagot ette. Majd elmentünk együtt lovagolni és kiderült egy utcában lakunk ugyanis nem rég költöztek ide.- mondtam el egyszerre mindent amikor csengettek. Mivel még reggel van megszoktuk,hogy apu póló nélkül sétálgat a házba. Apu elment ajtót nyitni mire anyu rám nézett és a szemével azt sugallta,hogy ezt a beszélgetést még nem fejeztük be. Hirtelen apu jelent meg az ajtóban.

-Baj van?-kérdeztem,sosem volt még ennyire feszült mint abban a percben.

-Nem.-mondta a fog hegyről.-Téged keress mr. szívtipró.

-Ádám-segítette ki a háta mögül egy ismerős hang mire azonnal felfigyeltem.

-Hát te?-kérdeztem kíváncsian.

-Arra gondoltam,hogy ha már egy iskolába fogunk járni akkor mehetnénk együtt is. Mit gonolsz?

-Rendben jó ötletnek tartom,mindjárt mehetünk is csak felmegyek a jegyzeteimért.

-Rendben,megvárlak.-mondta.Nem tudom mi ütött belém de adtam neki egy puszit az arcára ami a szája sarkára sikeredett. Éreztem,hogy elpirulok így jobbnak láttam felmenni a jegyzeteimért.Gyorsan össze szedtem magam és már rohantam is lefelé.

-Megvagyok.-mondtam amikor a lépcső fordulóhoz értem,mivel nem vettem észre Gabi játékát így egyenesen Ádám kezébe estem bele.

-Megvagy –mondta és rám kacsintott.

-Köszönöm.

-Nagyon szívesen.Akkor most már egy-egy.-mondta mire akaratlanul is felnevettem.

-Sziasztok,akkor mi el is mentünk.

-Sziasztok,jó tanulást.

-Titkárságon kezdesz-kérdeztem amikor befordultunk a suli elé.

-Nem,tegnap már voltam a titkárságon.Mindjárt mondom.-mondta és elő húzott egy sárga fecnit amire a mai órája volt írva.-Nyelvtan,8-as terem

-Gyere -ragadtam meg a kezét és húzni kezdtem

-Mit csinálsz?

-Megmutatam,hogy hol van az első órád.

-Neked hol van.

-Itt-mondtam-mármint nekem is nyelvtan van.

-Dejó,hogy egy osztályba járunk.

-Igen szerintem is.Bocsánat,de ezt felkell vennem.-mondtam majd aréb sátáltam

Azonnal felismertem a hangot.Tegnap beszéltem vele a diák munkán.Csak beszélt és beszélt majd kinyögte,hogy engem választott a modell diákmunkára. Nem tudom mi ütött belém de neki futottam és felugrottam Ádám hátára aki elsőnek megtántorodott a hirtelen jött súlytól.

-Úgy láttom már ismersz valakit-mondta Geri

-Igen.

-Ha ezzel a lánnyal fogsz lógni sehova nem tudsz majd beilleszkedni- mondta Geri majd otthagyott minket.

Igaza van,gyorsan leszálltam a hátáról majd berohantam az órára és óra kezdetéig zenét hallgattam. Az órán többször próbált Ádám szólni,de akárhányszor rajta kapták,annyiszor kapott büntetést. Szünetben kimentem az udvarra és leültem a padra,mikor láttam,hogy társaságom érkezett.

-Szia,mi a baj?Kérlek mondd el.

-Szia Ádám,Gerinek teljesen igaza van azzal,ha velem logsz nem lesz soha ebben az iskolában igaz barátod. Nézz csak rám-mondtam és magamra mutattam.

-Arra nem gondoltál,hogy pont az igaz barátok miatt jöttem hát ebbe a suliba.-mondta majd leült mellém aztán....