Little Shadowhunter

Találkozás

Síri csendben sétáltak Brookeyn utcáin.Egy nagy ,modern társasház előtt álltak meg.

-Ez lesz az.-mondta Izzy.

-Mire várunk még?-türelmetlenkedett Jace.

A harmadik emeletre sétáltak és megálltak egy antik ajtó előtt. Izzy megnyomta a csengőt.Hamarosan meghallottak egy dühös hangot.

-KI MER ENGEM ILYEN IDŐBEN ZAVARNI!?-csendűlt fel a boszorkánymester hangja.

-Jace Wayland vagyok, a newyork-i árnyvadászok vezetője. A segítségedért jöttem.-kiáltotta Jace.Az ajtó magától kinyílt. A kis társaság bevonult a lakásba. Alec orrát rögtön megcsapta a füstölő kellemes málna illata.Minden barna,narancssárga és piros színben pompázott.Az volt az első érzése,hogy Indiában jár. A nappaliban ropogott a tűz a kandallóban. Kellemes,otthonos hangulatot idézett.

-Jace Wayland,a híres árnyvadász fiú.Mit akartok?-lépett a szobába Magnus Bane.Fekete öltönyt viselt,szemei ki voltak húzva.Fekete tincseinek vége rózsaszínben tetszelgett.

-A segítségedért jöttünk.Clary Fairchild-ot,szeretnénk ,ha megkeresnéd...-Magnus felvonta szemöldökét.Szemei Jace-ről Izzy-re, Izzy-ről Alec-re vándoroltak.Elakadt a lélegzete. Intenzív sötétkék szemek,gyönyörű arc,kifogásolhatatlan alkat...Nyelnie kellett.

-Rendben van,egyenlőre maradhattok.Persze csak a szépfiú miatt.- Jace felsóhajtott.

-Köszönöm!-Magnus összevonta szemöldökét.

-Mi?Nem rád céloztam,hanem rá.-mutatott Alec-re,aki elpirúlt.- A kis kék szeműre.-csábosan rámosolygott a fiúra,aki elkapta a tekintetét és nyelt egyet.

-Szeretném,ha megtalálnád Clary Fairchildot.Valentine emberei elrabolták. Te is láthatod,hogy nem túl jó a helyzet.Muszáj segítened.A te sorsod is múlik rajta.-Magnus lesajnálóan Jace-re nézett.

-Úgy gondolod?Min változtatna,ha Clarissa itt lenne? Engem nem veszélyeztet Valentine.-Jace összeszorította öklét.

-Ne hülyéskedj.Valentine az összes alvilágival le akar számolni,ez alól te sem vagy kivétel.-léptt közelebb a boszorkánymesterhez.

-Megvannak a kapcsolataim.-újságolta el Jace-nek,aki egyre dühösebb lett.

-És mi van a többi boszorkánymesterrel?Hát az ő sorsuk nem is érdekel?Ti alvilágiak ugyanolyanok vagytok.Önző patkányok!- Alec összerezzent és hitetlenkedve Jace-re nézett.Izzy szörnyülködve felkiáltott.

-JACE!Uramisten,bocsáss meg.A bátyám nem tudja miről beszél. Kérlek segíts. Ta vagy az utolsó esélyünk.Kérlek!-könyörgött Izzy.

-Ezek után még elvárjátok,hogy segítsek?-gúnyolódott Magnus.

-Kérlek!Sajnálom ,ha megbántottunk.Segítened kell.-erősködött Izzy.-Isabelle Lightwood vagyok és nem sokszor fordul elő,hogy térden állva könyörgök valakinek ,de megteszem,ha kell. -Magnus felsóhajtott és Alecre nézett.

-Hát te szépfiú?Meg sem szólaltál,mióta itt vagy.Mit gondolsz,mit kéne tegyek?Segítsek?-lépett közelebb a kék szeműhöz.

-Igen!-vágta rá Alec automatikusan.-Végül is,mit veszíthetsz? Megfizetünk.Ha nemet mondassz,Jace akkor sem fog békénhagyni. Ha kell az ajtód előtt fog sátorozni.-Magnus elmosolyodott.

-Mi a neved?-érdeklődött.

-Alexander Lightwood...-lehelte zavartan,miközben elpirúlt a vizslató macskaszemek miatt.

-Alexander...-susogta a nevét Magnus,mire mégjobban elpirúlt. Hirtelen Magnus megfordult és Jace elé állt.-Segítek.De nem ma. Holnap gyertek el megint,hozzatok személyes tárgyakat,ami alapján elkezdhetem a keresést.

-Holnap?Miért nem ma?Nekem erre...-kezdte Jace.

-Jace!-nyugtatta barátját Alec.-Köszönjük!-mosolygott lágyan a boszorkánymesterre,aki megigézve bámúlt vissza rá.

-Szívesen!-suttogta Magnus,miközben Alecet nézte.

-Alec,menjünk!-tette a vállára a kezét Izzy.A fiú bólintott.- Köszönjük,akkor holnap....

Alec elindúlt Jace és Izzy után,de Magnus elkapta a csuklóját.Visszanézett a férfira.

-Szeretnélek még látni.Holnap is gyere,Alexander.-elpirúlt,de azért bólintott.A testvérei után rohant és próbálta csillapítani heves szívverését.

Magnus Bane,olyan elcseszettűl jó pasi.....