Summer memories

1. fejezet

~Justin~

A hang távolinak tűnt, az apró kéz érintését is alig éreztem vállamon. Ahogy érzékeim egyre élesedtek, felismertem húgom hangját, de mondanivalóját még mindig nem fogtam fel. Morogva átfordultam másik oldalamra jelezve, nem igazán érdekelnek most apró problémái.
 - Justin, megjött a banda. Ha nem akarod, hogy felébresszék anyut, kelj fel! - böködte továbbra is vállam. Szavaira felpattantak szemeim, fejem is azonnal kitisztult. A tizennégy éves húgom vigyorogva figyelte, amint magamra kaptam nadrágom és kiléptem szobám ajtaján. A nappaliban ott fogadott az egész csapat, akiket hét éves féltestvérünk ugrált körbe, majd egyenesen haverom karjaiba futott nevét kiáltozva.
- Nahát, Mickey, te nőttél másfél hónap alatt! Hiányoztam, ugye? - kapta fel nevetve Dan a gyereket, majd odaléptek hozzám. - Justin, Justin... Megint hosszú volt az éjszakád? Este hatkor nem sokan alszanak.
 - Tudod, Dan, csak a szokásos. - Nem vettem komolyan viccelődését, négy év alatt megismertem annyira, hogy tudjam, mikor beszél komolyan; ez esett meg kevesebbszer. Nem akartam nekik kifejteni, hogy anya az éjjel megint elpusztította dugikészletét és őt pátyolgattam, de mindenki szemén láttam, megértették. Sorban magamhoz öleltem a nyaralásból visszatért barátaimat, a Free Spirits tagjait, melyben én töltöm be a billentyűs szerepét, majd a lányokat is. Mindannyian nagyon örültünk a viszontlátásnak, távollétükben napjaim leginkább a kicsikre való vigyázás és dalszövegírás tette ki. A picik miatt nem tudtam velük tartani. Miután évekkel ezelőtt szüleink elváltak Mike születése miatt, apáról nem is hallottunk semmit, anya pedig egyre süllyedt a lejtőn, alkalmatlanná vált a gyermeknevelésre. Én vettem át a háztartást, gyakorlatilag egymagam csinálok mindent. Nem tehettem meg azt a kölykökkel, hogy egyedül hagyom őket egy alkoholista nővel. Bár Lizzie már nagyjából felfogta családunk helyzetét, Mike még mindig reménykedik, hogy az anyja egy nap ugyanúgy fog vele játszani, mint régen.
 - Gyertek be! Liz, csinálj valami kaját az öcsédnek, vagy mit tudom én! - mondtam, és már vártam, mikor kezd el vitatkozni.
 - De Jus, miért nem lehetek én is veletek? Már elég nagy vagyok, nem igaz, Tony? - pislogott fel csillogó szemekkel legjobb haveromra. A fiú tenyerét húgom kobakjára téve lemondóan ingatta a fejét.
 - Sajnálom, húgi, de itt komoly dolgokról lesz szó - próbált ő is komoly maradni, de szája sarkában ott bujkált csibészes mosolya. Sokszor segített a gyerekek nevelésében, Liz már-már az ő testvére is volt, azonban a lány másképp tekintett nőcsábász barátomra; épp elért abba a korba, mikor érdekleni kezdték a férfiak. Még utoljára visszanéztem a sértődött lányra, mielőtt becsuktam magam után az ajtóm.
Chris, Dan unokaöccse, a nagy technikai zseni már kötötte össze laptopom és videokameráját, míg lekuporodtam Ally és Tony közé. Bár szűkösen, de elfértünk nem túl nagy szobámban, négyen az ágyon ültünk, a többiek a földről készültek elárasztani élményeikkel. Még elindulásuk előtt követeltem, rögzítsék az eseményeket, valamint Allyson is írta közben naplóját.