Amit csak én akarok

Chapter 1.

- Sarah? Felébredtél? - szólalt meg a drágalátos bátyám hangja a fülem mellett.
Semmi kedvem nincsen semmihez. Hiába, hogy ez a nyáridzünet első napja, mégis nem azzal akartam eltölteni, hogy Ashton csesztetését hallgatom.
A takarót jobban a fejemre húztam és próbáltam kizárniőt.
- Drága egyetlen kicsi húgom, ha most nem jössz ki az ágyból, akkor én szedlek ki onnan.
Tudom, hogy nem viccel, de én még aludni akarok!
Próbáltam még jobban magamra húzni a takarót és még jobban belefúrni magamat a párnáimba.
A következő pillanatban, már csak arra eszméletét fel, hogy Ashton hátát látom.
- Ashton! - kezdtem volna el vele vitatkozni, de ő elkezdett rohanni velem kifelé a szobámból.
Próbáltam ütni a hátát, de nem is érdekelte.
A következő pillanatban már a nappaliban voltunk és végre sikerült letennie.
- Ha ezt még egyszer eljátszod én megöllek! - kezdtem el kiabálni vele.
Elősször fel sem akartam fogni, hogy valaki elkezdett mögöttünk nevetni. De aztán a hangjából egyből rájöttem. Csak egy embernek van ilyen csondálatos hangja, aki nem más, mint Luke.
- Nyugi Sarah. Nem kell megölni. - mondta mosolyogva - Inkább menny pakolj.
- Hova akartok már megint vinni? - kezdtem a kiakadásomat.
Gyorsan egymásranéztek és elkezdtek mosolyogni.
Ebből nem fogok jól kijönni az már egyszer biztos.
- Menny pakolj be két napra minimum. - mondta Ashton és elkezdett vissza lögdösni a szobámba.
A lépcső közepén megálltam, - amikor végre már nem tolt maga előtt - és vissza fordultam felé.
- Akkor mond már meg minek hoztál le!?
Csak mosolygott és visszament a nappaliba én pedig a szobámba és elkezdek pakolni.
Ashtonnal kívülről nagyon hasonlítunk, de amint meghalják a nevünket elkezdenek benne kételkedni, hogy mi tényleg testvérek vagyunk-e. Az ő neve Irwin az enyém pedig Williams. Ez az egész nálunk bonyolult, de a lényeg annyi, hogy csak féltestvérek vagyunk.
A gondolataimat az ajtó nyitódása zavarta meg.