Jacob : éppen vársz a sorodra a fagyizóban, elég hosszú a sor ezért sokáig kell várnod. Mikor már csak négy emberke van elötted, meghallod, hogy azt mondják már csak két embert tudnak kiszolgálni, mert elfogyott a fagyi. Elszomorodsz, mivel ez a kedvenc kajád. Megálátod, hogy valaki oda àll eléd és téged néz. Felnézel.
- Mien fagyit szeretsz? - kérdezi és oda vezet a kasszához. Rámutatsz megszepenve arra az ízre.
- Két fagyit kérünk. - szól a nőnek aki a fagyit adja. Odaadja.
- Köszi. - köszönöd meg a fagyit.
- Jacob Sartorius. - mutatkozik be. Leültök.
- Xy. - mutatkozol te is be neki. Fagyizás közben beszélgettek és számot cseréltek.Cameron: sétálsz haza egyedül, mikor elhaladsz egy gördeszka pálya mellet. Nézed ahogy trükköznek és neked is tettszik. Megakad a szemed egy barna hajú helyes srácon, aki tényleg nagyon jó és meg is tettszik neked. Látod ahogy elesik ès egy ideig fekszik a földön. Oda rohansz hozzá, hogy megnézd, hogy van.
- Jól vagy? - kérdezed aggódva miközben a srácot méred végig.
- Aha. - válaszolja mosolyogva.
- Akkor jó. - nyugszol le. Felsegìted.
- Cameron Dallas vagyok. - mutatkozik be.
- Xy. - mutatkozol be.
- Maradsz mèg? - kérdezi. Te szomorúan elmondod neki, hogy haza kell menned. Számot cserélték, hogy megtudjatok beszélni egy idő pontot.Blake: anyukád munkahekyére igyekszel, mert megbeszéltétek, hogy nem haza mész suli után hanem hozzá, hogy együtt menjetek. Beérsz hozzá egy idő után. Keresed az anyukád, de nem találod sehol. Szomorúan dölsz neki a falnak. Érzed ahogy eléd áll valaki és téged néz. Zavartan felnézel és megáltsz egy helyes szöke hajú fiút.
- Mi a baj? - kérdezi és mélyen a szemedbe néz. Elmosolyodsz.
- Nem találom anyámat. Pedig itt dolgozik, de még nem voltam itt.. - vallod be neki.
- Segítek. - jelenti ki. - Sokat vagyok itt.
Együtt keresgélitek az anyukádat. Közben beszélgettek, hülyéskedtek. Megtaláljàtok. Te megköszönöd. Számot cseréltek. Egész haza úton beszélgettek.Hunter: Vidám parkban vagy a barátnőddel. Jól szorakoztok. A bártnőd azt javasolja, hogy menjetek be a horror házba, de te nem akarsz mert félsz. Ő bemegy te meg kint maradsz ès várod, hogy kijöjjön. Bámukod a tömeget, ahogy sikitozva kijönnek. Melléd áll egy srác. Oda nézel, hogy lásd az arcát.
- Mit csinálsz itt egyedül? - kérdezi mosolyogva.
- Nem akarok bemenni. - válaszolod.
- Miért? Félsz? - néz mélyen a szemedbe. Te csak bólintasz. - Gyere be velem. Megvédelek mindentől. - ajánlja fel. Gondolkozol egy kicsit utána igent mondasz. Megfogod a kezét és együtt bementek. A végén jóban lesztek és számot cseréltek.
STAI LEGGENDO
mackon is my die
Fanfictionmagckon prefernces Jacob Cameron Hunter Aaron Blake Johnny Nash