Fiúk, lányok tábora

Utazás 2

Gyorsan elvégeztem a dolgom, és megkerestük a felügyelőket. Hamar megtaláltuk Bob-ot, aki a tábort szervezi.
-Sziasztok lányok! Örülök, hogy itt vagytok! Gyertek a többiekhez.-invitált minket.
Amikor oda értünk már nagyon sokan voltak ott. Senkit nem ismertem. Vagyis azt hittem, mert amikor megálltunk beszélgetni Sophie-val odajött HOZZÁM egy nagyon helyes zöld szemű, barna hajú fiú.
-Cső Hollie. De régen láttalak.
-Ömm... Bocsi, de nem tudom, hogy ki vagy, és honnan ismersz.
-Persze, hogy nem tudod! Én Adam vagyok, oviban találkoztunk utoljára.-magyarázta hevesen.
-Bocs, de még mindig nem tudom...-nevettem kínosan.
-Én pedig nagyon emlékszem rád. Na, mindegy. Tehát én Adam Flower vagyok.-nyújtotta a kezét.
-Hollie...-nyújtottam a kezem.
-Örülök, hogy újra találkoztunk...
-Én is!
-Indulás gyerekek.-a torkomba ugrott a szívem az izgatottságtól, és nem csak a szívem pattogott, hanem én is. Adam furán nézett rám, mire én elvörösödtem. Hoppá...
-Miért ugrándozol?
-Bocsi, ha izgatott vagyok ugrándozom.
-A vörösödés is azért van?-kuncogott.
-Hát... Az nem éppen azért, de mindegy.
Sophie végig hallgatózott. Huh, akkor meg tudja mondani, hogy 10-es skálán mennyire voltam gáz.                                                                                                                                                                   Végigmentünk az alagúton, ahogy fel kell szállni a repcsire. Természetesen végig pattogtam, mint egy bakkecskecske, és Sophie kezét szorongattam.Amikor felértünk a gépre mindenki elfoglalta a helyét. Természetesen a barinőm mellett ültem. Adam előttem foglalt helyet egy fiúval. Még mondtak valamit, aztán bekötöttem magam. Kb. 15 perc volt, mire felszállt a repülő. Nagyon hevesen vert a szívem, és ugrándozni akartam, de ezt nem tehettem meg... :(
Felszállás után Sophie így szólt:
-Holls, nem baj, ha alszom egyet? Egész éjjel izgultam, ezért nem jött álom a szememre.
-Nem baj, aludj csak. Addig hallgatok zenét, meg nézelődöm.
-Oksi, köszi, aranyos vagy!
Éppen be akartam dugni a fülembe a fülhallgatót, amikor Adam megbökött.
-Hollie, nincs kedved velünk Felelsz vagy merszezni?-kérdezte. Hát mivel jobb dolgom nem akadt beleegyeztem:
-Amm, de van!-csak akkor vettem észre, hogy még vagy 5 fiú ül kürülötte.
-Nem lesz ez neki durva egy kicsit?-kérdezte egy szöszi 15 év körüli fiú. Majdnem beszóltam neki, hogy kuss, alig vagy nálam idősebb, de inkább nagy bánatomra ezt feleltem:
-Bocs, én inkább zenét hallgatok.
-Ilyen nincs, ha egyszer beleegyeztél ne szarjál be!-mondta Adam mellet ülő srác.
 Szint-én jól bevörösödött a fejem.
-Ja, és aki nem csinálja meg a kihívást meg kell innia annyiszor egy üveg Fantát ahány éves, és nem mehet el WC-re.-találta ki szintén nem tudom, hogy ki.-Ki kezd?
-Majd én!-jelentkezett Adam. Sunyin rám pillantott.
-Hollie, felelsz vagy mersz?-basszus ne már.
-Merek!
-Úúúúú!!!-hallottam a fiúktól.
-Biztos?
-Figyi, légyszi értelmes kérdéseket tegyél fel! Ha azt mondom nem, inkább felelek, akkor azt fogod mondani, hogy ilyen nincs.-mondtam magabiztosan.