Ahogy elmondtam Mo vagyok 16 éves,van egy bátyám Mark akivel elég jóban vagyok.
A szüleim Susan és Mark Minor.
Ès hát ott van még Jack,Luke,Tyler,Troy,Ethan,Grayson, Nick és Sofi.NA,de kezdjük az elején!,!♡
Nyári szünet van és holnap elmegyünk a családommal valahova ami nemtudom hol van,mert meglepi...lol Anya azt mondta öltözzünk normálisan semmi különös nem lesz,hát OK.
Másnap felvettem a szokásos ruháimat amik nem túl vadak ,kihívóak egyszerűen nem trendik ahogy ezt mások állítják,nem tehetek róla,hogy nem úgy öltözködök,mint egy kurva már elnézést. Na mindegy nem szeretek róla beszélni.
Szóval elindultunk "a helyre",már vagy 20 perce mehettünk amikor megérkeztünk egy stadion elé,ami háát elég régi ,öregnek látszott.Erre mondják azt,hogy a"látszat néha csal "asszem ,mert ahogy beléptünk rögtön elvetettem az öreg kifejezést,egy tiszta új,szép,szines,vidám helyen találtam magam.A hely ami egy koripálya közepén egy nagy jégpálya volt,körülötte pedig a lelató.
Ahol beléptünk ott egy büfé /bár volt,és még volt egy öltöző is,minden olyan,nem is szép inkább olyan más volt ,de jó más.:) lol/jó más/:)
Mondjuk anya nemtudom miért hozott ide de majd csak megtudom.
-Szóval gyerekek képzeljétek el én régen műkorcsolyáztam és így ismertem meg apátokat is ugye Mark?-mondta anya mosolyogva,ezen kicsit meglepődtem meg soha nem beszélt anya arról hogyan ismerkedett meg apával...
-Igen igy ismerkedtünk meg ITT Suzy egyik versenyén,a büfében találkoztunk és láttam rajta nagyon ideges igy hát odamentem es elbeszészlegettünk aztán innen már tudjátok-nnaaaa és Most esett le,hogy miert vagyunk itt.
-Èrtjük- mondtuk teljesen egyszerre Markkal /a tesómmal/
-Ma van itt egy találkozóm a régi koris barátaimmal szóval ti is nyugodtan menjetek nézettek szét Mark te már tudsz korizni szóval neked könnyü lesz,Mo te meg probálj megtanulni Mark majd segít neked mondjuk szereintem nem nehéz egyedül is menne neked,mi apátokkal addig megyunk a találkozora kb.most 3 van akkor egy7-kor találkozunk itt.Sziasztok!!:)
-Sziasztok -mondtam és anyu monológja után elindult az öltözö felé,én követtem,hogy én is átt tudjak öltözni...
Felvettem a korimat es Markra vartam a pálya előtt ,mikor megjött megszoritotta a kezemet,ereztem hogy fél mar 9.óta nem volt korcsolya a lábán ,azóta,hogy....mindegy.
-Akkor segítsek megtanulni korizni vagy megy egyedül is?-kérdezte de láttam,hogy nagyon nézi a pályán az embereket akiket gondolom megismert még a hokicsapatból ahol játszott.
-Nem látom vannak ismerősök, asszem menni fog egyedül is koszi ,nemtűnik annyira nehéznek-mondtam,asszem meg is bántam,hogy kimondtam.
-Biztos?
-Igen,nyugodtan menj
-Hát jó -és ezzel elindult a pályán ,eleinte lassan, egyszer el is esett ,de aztán egyre magabiztosabban,a végére már csak ugy száguldozott és láttam találkoztt a haverjaival is:)
Na most jövök én, nem lehet annyira nehéz...
A pályára léptem és máris elestem,aztán még kb.50-szer,mígnem valakit hallok a hátam mögött nagyon nevetni...
Hát ez az első rész remélem tetszik,bocsi a helyesírási hibákért.
Puszi Em♥
