Denem naplója/Szünetel/

2.rész

Kedves naplóm!

Már az árvaházból írok. Jogosan kérdezhetitek, hogy miért nem vagyok még a tengernél. Kezdem a legelejétől. Reggel késve keltem arra, hogy Felton James éppen a nyakamba zúdított egy vödörnyi hideg vizet.

-Ezt miért kellett?-kérdeztem tőle felháborodva.

-Már 20 perce lent kellene lenned!-világosított fel kellőképpen. És még el sem kezdődött a nap! Szuper gyorsan felöltöztem, majd elindultam reggelizni. Ott az fogadott, amire gondoltam.

-Mit képzelsz magadról kisfiam,hogy fél órát késel?? Felton már régen végzett a reggelivel!!-kiabált ingerülten Jessica néni. Neki a kedvenc leszidási formája a "bezzeg Felton" módszer. "Felton így, Felton úgy", csak tudnám mivel jobb, mint bármelyikünk. Valószínűleg azért, mert az apja híres énekes volt, de egy autóbalesetben meghalt az anyjával együtt. Visszatérve a reggelre, gyorsan megreggeliztem, majd levittem a cuccomat a buszhoz. Már réges régen mindenki fenn ült a buszon. Amikor felértem nem valami kedves fogadtatásban volt részem.

-Mi van, Denem, megcsókolt a királyfi, hogy felébredtél?-kérdezte gúnyosan Gareth Church. Erre a mondatra teljesen kiborultam, és meg akartam verni Gareth-et, és ekkor hirtelen elkezdett rángatózni. Éreztem, hogy én csinálom és élveztem. Ebben a pillanatban megérkezett Jessica néni, és én gyorsan elengedtem. Szerencsére nem látta meg, úgyhogy ezt könnyen megúsztam. A busz elindult. Az út monoton volt, és én kétszer el is aludtam, de 2 és fél óra múlva oda értünk. Gyönyörű panoráma tárult elénk amikor beértünk a faluba. Láttuk a tengert, a falut, a sziklákat, és egy barlangot is. Az idő esős volt, de felettébb meleg. Hamarosan megérkeztünk a szállásra, és Jessica néni azt mondta, hogy kapunk egy óra szabad foglalkozást. Én azt mondtam Gareth-nak és Felton-nak, hogy béküljünk ki, és nézzünk szét a tengerparton. Egy ideig sétáltunk, majd megláttam a barlangot. Mondtam nekik, hogy menjünk arra, de ők nem akartak, mert veszélyes. Hirtelen véleményt változtattak, amin én is meglepődtem. Lementünk hát, és el is indultunk a barlangban. Egyre sötétebb, egyre félelmetesebb volt minden. Ekkor elárultam nekik látogatásom valódi célját. Ami az volt, hogy megfizessenek a tetteikért. Tudtam, hogy csak arra kell, hogy gondoljak, hogy bántani akarom őket.

-Mi az, Gareth, csak nem fáj?!? A nagy híres Gareth, aki semmitől se fél!-nevettem ki. Felton ekkor gyorsan elszaladt, és amikor ezt észrevettem Gareth is elkezdett szaladni. Nem akartam utánuk futni. Mire visszaértem a szállásra, csak annyit láttam, hogy mindenki pakol. Pár perccel később az is kiderült,hogy miért. Felton és Gareth azt hazudta, hogy ételmérgezést kaptak. Jessica néni azt mondta, hogy nem várjuk meg míg a többiek is elkapják. Nos ezért jöttünk haza ilyen korán.